Iránykarakterisztika

Az iránykarakterisztika egy olyan függvény, amely

• valamilyen eszköz által a térbe kisugárzott energia térbeli eloszlását határozza meg,
• valamilyen eszköz érzékenységét adja meg a tér különböző irányaiból érkező sugárzásokra

Iránykarakterisztikával olyan eszközöket szoktunk jellemezni, amely működése során a térbe sugároz ki energiát valamilyen formában, illetve a térből vesz fel energiát. Ilyen eszközök lehetnek:

• Hangtechnika: hangszórók, hangládák, mikrofonok
• Távközlési technika: antennák
• Világítástechnika: fényforrások, Izzólámpák, fotocellák, napelemek
• Egyéb eszközök: hősugárzó, hőlégfúvó

Teljesítmény iránykarakterisztika

A tér különböző irányaiban $G(\vartheta ,\varphi )$a forrástól azonos távolságra lévő pontokon mért teljesítménysűrűség-viszonya a fő sugárzási irány teljesítménysűrűségéhez képest. Ezt a jellemzőt relatív, vagy normalizált térbeli iránykarakterisztikának is nevezik.

$G(\vartheta ,\varphi )={\frac {S(\vartheta ,\varphi )}{|S(\vartheta ,\varphi )_{max}|}}$

Térerősség iránykarakterisztika

A forrástól azonos távolságokban (egy gömbfelület mentén) a forrás által létregozott térerősség viszonylagos értékét adja meg a térbeli sugárzási irány függvényében.

$F(\vartheta ,\varphi )={\frac {E(\vartheta ,\varphi )}{|E(\vartheta ,\varphi )_{max}|}}$

Mivel a térerősség a teljesítménysűrűség négyzetgyökével arányos, a térerősség-, illetve a teljesítmény-iránykarakterisztika közötti összefüggés az alábbi:

$F(\vartheta ,\varphi )={\sqrt {G(\vartheta ,\varphi )}}$

Az iránykarakterisztikáról leolvasható jellemzők

Félteljesítményű irányélességi szög (HPBW)

Az eszköz félteljesítményű (-3 dB-es) irányélességi szöge a főnyaláb -3 dB-es relatív értékeinek - fokokban megadott - távolsága. Az eszköz irányítottságának jellemzésére alkalmas. A sugárforrás a teljesítményének nagy részét a HPBW által meghatározott irányban adja le, illetve az érzékelő ebből a térrészből képes felvenni az energiát.