Ugrás a tartalomhoz

Automatikus erősítésszabályozás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Automatikus erősítésszabályozás elvi vázlata

Az automatikus erősítésszabályozás (AGC) (automatic gain control) az ingadozó vételi jel kiegyenlítésére szolgáló áramkör.

Az AGC feladata hogy a demodulátor utáni jel szintjét a bemeneti jel szintjétől függetlenül azonos értéken tartsa.[1]

Az AGC fokozat feladata a demodulátor utáni jel detektálása, és a kimeneti jelszint alapján egy un. AGC feszültség előállítása. Az AGC feszültséggel a rádiókészülék bemeneti erősítőfokozatát, valamint szuperheterodin rádiókészülékeknél a középfrekvenciás erősítőfokozatát szabályozzák.[1]

Az AGC időállandóját olyan nagyra választják, hogy a vett jel amplitúdójának lassú (a vett adó térerejének pl. fading miatti) változásait kiegyenlítse, de az moduláció miatti gyors feszültségváltozásra ne reagáljon.[1]

Egy beiktatott szűrővel lehet szabályozni az AGC sebességét, mivel távíró üzemmódban gyors, távbeszélő üzemmódban lassú reagálási idő kedvezőbb.[2]

Felépítése, működése [3]

[szerkesztés]

AGC feszültség előállítása

[szerkesztés]

Az AGC feszültséget legegyszerűbben a demodulátorból lehet kinyerni. A vezérléshez negatív feszültségre van szükségünk, ezért az AGC feszültséget mindig a demodulációt végző dióda anódjáról vesszük le. Ha a demodulátorban egy diódát használunk, akkor mind az alapsávi jelet (pl. hangjel), mind az AGC feszültséget az egyetlen dióda anódjáról vesszük le.

Jobb eredményt kapunk, ha két diódát alkalmazunk. Ez esetben a vivőfrekvenciás modulált jel külön-külön félperiódusáról választjuk le az AGC feszültséget és az alapsávi jelet. Az alapsávi jel szempontjából lényegtelen, hogy a dióda anódján vagy katódján jelenik meg, viszont az AGC számára minden esetben negatív feszültség kell. Ez esetben az alapsávi jelet a D1 dióda katódjáról, az AGC feszültséget pedig a D2 dióda anódjáról vesszük le.

Az AGC feszültség kinyerésére gyakorlatilag egy különálló diódás demodulátor lett létrehozva.

  • P1-P2 kapocs: a modulált jel bemenete
  • P3-P6 kapocs: itt jelenik meg az alapsávi jel, pl. hangjel
  • P5-P6 kapocs: itt jelenik meg a negatív AGC feszültség.

A C1 és C6 csatolókondenzátorokat mindkét ágban egy-egy diódás demodulátor követi. A C1 után az alapsávi jelet leválasztó demodulátor, a C6 után pedig az AGC feszültség kinyerésére használt demodulátor.

Az időállandót mindkét kapcsolásnál a C4 kondenzátor határozza meg. Ha nagyobb kondenzátort alkalmazunk, akkor az AGC lassabb lesz, ha kisebb kondenzátort, akkor pedig gyorsabb lesz.

Minél erősebb jel kerül a rendszerbe a P1-P2 kapcsokon, az AGC feszültség annál negatívabb lesz.

Az AGC feszültség felhasználása vezérlésre

[szerkesztés]

Az AGC feszültséget erősítésszabályozásra rádiófrekvenciás, és/vagy középfrekvenciás erősítőben használják. Az alábbi ábra egy középfrekvenciás erősítő egy fokozatán mutatja be az erősítésszabályozást:

A KF jel a fokozatba csatolt rezgőkörön keresztül kerül be, és szintén csatolt rezgőkörön keresztül kerül a következő fokozatba. A jel erősítését a T1 tranzisztor végzi. Az erősítő tápfeszültséget a P2-P3 kapcsokon kap. A P2 kapcson a pozitív, a P3 kapcson a negatív sarokhoz kapcsolónik. A fokozat negatív földelésű, mivel NPN tranzisztor van alkalmazva. A P1 kapocs pedig az AGC feszültséghez csatlakozik.

A T1 tranzisztor munkapontja az R1-R2 ellenállással van beállítva. Az R2 ellenállás viszont nem a földpotenciálhoz kapcsolódik, hanem az AGC feszültséghez. Ezzel elérhető, hogy a tranzisztor munkapontját az AGC vezérlőfeszültség függvényében eltoljuk, ezáltal az AGC feszültség függvényében változik a tranzisztor erősítése.

Minél negatívabb a vezérlőfeszültség a P1 ponton, a fokozat erősítése annál inkább csökken.

Az AGC feszültség erősítésszabályozáson kívül felhasználható még jelszint-indikátor vezérlésére is.

Az AGC nagyfrekvenciás előerősítőt tartalmazó egyenes vevőkben is megvalósítható az előerősítő vezérlésével.

Megjegyzés

[szerkesztés]

Az AGC nem tévesztendő össze:

  • ALC (Automatic Level Control) Automatikus jelszint szabályozás - A bemeneti hangjel szintje alapján szabályozza a kimeneti hangjel szintjét, feladata hogy a kimeneti szint közel azonos értéken legyen. Általában diktafonok mikrofonerősítőjében alkalmazzák, hogy a beszédhangerőt kiegyenlítse, közel azonos jeszinttel rögzítse.
  • AVC (Automatic Volume Control) Automatikus hangerőszabályozás - A készülék kimeneti hangerejét a környezeti zaj szintje alapján szabályozza. Leginkább autórádió, autóba épített multimédiás eszköz, GPS készülék kimenő hangerejének szabályozása.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Rádió vevőkészülékek. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. Automatikus erősítés-szabályozás - AGC - Lexikon - Hobbielektronika.hu - online elektronikai magazin és fórum. www.hobbielektronika.hu. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  3. Rádióamatőrök kézikönyve 1978. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)