Ugrás a tartalomhoz

Pu Ji kínai császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pu Ji szócikkből átirányítva)
A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Pu Ji
Pu Ji mint Mandzsukuo császára
Pu Ji mint Mandzsukuo császára
Kína császára
Uralkodási ideje
1908. december 2. – 1912. február 12.
1917. július 1. – július 12.
ElődjeKuang-hszü
Utódjatisztség eltörölve
Mandzsukuo császára
Uralkodási ideje
1934. március 1. – 1945. augusztus 15.
Elődjeúj tisztség
Utódjatisztség eltörölve
Életrajzi adatok
UralkodóházCsing-dinasztia
Született1906. február 7.
Peking
Elhunyt1967. október 17. (61 évesen)
Peking
Nyughelyegrave of Puyi
ÉdesapjaCaj-feng
ÉdesanyjaJou-lan
Testvére(i)
  • Yunhuan
  • Jin Yunying
  • Pujie
  • Jin Youzhi
  • Yunhe
HázastársaVan Zsung (császárné)
HázastársaVen Hsziu (másodfeleség)
HázastársaLi Su-hszien (polgári feleség)
Gyermekeinincs
A Wikimédia Commons tartalmaz Pu Ji témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pu Ji (tradicionális kínai: 溥儀, egyszerűsített kínai: 溥仪, pinjin átírással Pǔyí, más átírással Puji, uralkodói nevén Hszüan-T'ung), (Peking, 1906. február 7. – Peking, 1967. október 17.) a Csing-dinasztia, és egyben Kína utolsó császára, akit háromévesen ültettek trónra, de viszonylag rövid időn belül letaszították onnan. Később 11 napig újból Kína császára. 1934-től a Japán által irányított bábállam, Mandzsukuo császárává tették. Látszaturalkodása 1945-ig tartott, mikor is a szovjet hatóságok elfogták. Később börtönben is volt és több megaláztatás is érte. 1959-ben amnesztiát kapott, 1967-ben halt meg.

Élete

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]
Caj-feng herceg, mellette Pu Ji. Az ölében a második fiát, Pu Csiét tartja. (1909.)

1906. február 7-én született Pekingben, a Tiltott Városban. Apja, Caj-feng, Csun második hercege volt. Az ő testvére volt Kuang-hszü kínai császár császár, de felette a valódi hatalmat Ce-hszi császárné gyakorolta. Pu Ji volt az apja két felesége által szült tizenegy gyereke közül a legidősebb.

Trónra lépése és uralkodása

[szerkesztés]

Háromévesen örökölte a mandzsu trónt, miután nagybátyja, Kuang-hszü császár 1908. november 14-én elhunyt. Három évig uralkodott, kiskorúsága miatt apja volt mellette a régens, mígnem 1912. február 12-én az előző évben lezajlott polgári forradalom következtében a forradalmárok megdöntötték a Csing-dinasztiát és Pu Ji lemondásra kényszerült.

A trónfosztott császár

[szerkesztés]

A kiskorú Pu Ji megtartotta titulusát, trónjának és hatalmának elvesztését követően is a Tiltott Városban élt. 1917. július 1-jén Csang Hszün tábornok segített neki visszakerülni a trónra, ám csapatai 11 nap múlva vereséget szenvedtek, és a kezdeményezés elbukott, Pu Ji pedig újra trónfosztott lett. Amikor betöltötte a 18. évét, Feng Jü-hsziang hadúr véglegesen megfosztotta trónjától, elűzte a Tiltott városban levő palotájából és a köztársaság egyszerű polgárának nyilvánította.

Mandzsukuo császára

[szerkesztés]

A mandzsuk szerették volna visszaültetni Pu Jit a trónra, és azt akarták, hogy együttműködjön a nyugati nagyhatalmakkal, ami segíthetett volna e cél elérésében. Amikor a japánok 1931-ben megszállták Mandzsúriát, Pu Ji elfogadta az ajánlatukat, hogy legyen az újonnan létrehozott Mandzsukuo állam főbiztosa, majd 1934-ben annak császárává avatták Kang-te néven. Csak látszatra kormányzott, az igazi hatalom a japánok kezében volt és a császárt lényegében háziőrizetben tartották, egészen addig, amíg a szovjet Vörös Hadsereg egységei meg nem szállták Mandzsúriát. Pu Ji egyre inkább követte a buddhizmus tanait és hamarosan vegetáriánus lett, mondván, hogy őseinek és rokonainak transzformációja.

További sorsa

[szerkesztés]

A háború vége után orosz hadifogságba esett és a Szovjetunióba vitték, ahol háziőrizetben (átnevelőtáborban) tartották. Felesége közvetlenül a háború után meghalt, a börtönben való rossz bánásmód miatt, de ő erről csak három év elteltével értesült. 1950-ben visszatért Kínába. Itt 9 évi börtönre ítélték. Bár 1959-ben amnesztiával szabadult, a kommunista kormány bábja lett, sőt, 1962-ben Mao Ce-tung parancsára feleségül is vette a párt egyik tagját – ezzel először fordult elő, hogy egy mandzsu uralkodó kínai nőt vett feleségül. Ismét Pekingbe költözött, és egy botanikus kert javítóműhelyében, később pedig a nemzeti könyvtárban dolgozott. Megírta emlékiratait Az utolsó kínai császár voltam címmel. 1967. október 17-én halt meg betegeskedés után Pekingben.

Családja

[szerkesztés]
Pu Ji feleségével, Kína utolsó császárnéjával
  • Három fiútestvére és hét életben maradt nővére volt.
  • Élete során öt felesége volt

Személye a kultúrában

[szerkesztés]
  • Önéletrajzát több nyelvre is lefordították, Magyarországon az első kiadásra 1969-ben került sor.
  • Bernardo Bertolucci olasz filmrendező Pu Ji önéletrajza alapján 1987-ben elkészítette az Utolsó császár című filmjét, amely hatalmas világsiker lett, és többek között kilenc Oscar-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Kuang-hszü 		Következő uralkodó:
nem volt
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pu_Ji_kínai_császár&oldid=27143191”