Prhovo (Ključ)
Prhovo | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Ključ |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 25 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 3,4 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,41 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 35′ 44″, k. h. 16° 48′ 30″44.595600°N 16.808300°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 44″, k. h. 16° 48′ 30″44.595600°N 16.808300°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Prhovo falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 78, közúton 108 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 8, közúton 13 km-re északra, a Szana bal partjától nyugatra fekvő fennsíkon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 107 | 0 |
Bosnyák | 251 | 25 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 0 |
Összesen | 358 | 25 |
Története
[szerkesztés]Prhovo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a településen 25 házat és 122 muszlim lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 21 házat és 83 lakost számláltak itt.[5] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején 1992. június 1-jén szerb erők hatoltak be településre, a lakosságot fenyegetéssel kiterelték a házakból, és a helyi bolt elé hajtották őket. A végén Abid és Karanfil Osmanović udvarába terelték őket, ahol megverve őket, elkezdték elválasztani a nőket és a gyerekeket a férfiaktól. Ott nyomban legalább hét embert megöltek, és mikor a férfiakat elvitték a faluból, a nőkre, a gyerekekre és az idősekre tüzet nyitottak, legkevesebbet harminc embert, köztük hat gyereket megölve. Őket később a faluban tömegsírba temették. A férfiakat Peći falu felé vezették, útközben megölve legalább tizenöt embert. Őket később a „Ciganska dolina” tömegsírból exhumálták. A túlélőket átadták a rendőröknek, akik egész éjszaka a réten tartották és verték őket, aminek következtében Sulejman Medanović belehalt sérüléseibe. A többieket másnap a ključi „Nikola Mačkić” általános iskolába szállították.[6] A faluból a háború alatt 69 lakos esett áldozatul a Boszniai Szerb hadsereg támadásának. Egész családokat öltek meg a faluban, és szinte nincs olyan család, amelyik csak egy tagot veszített volna el. A meggyilkoltak között 11 kiskorú gyermek volt és további négy gyernek maradt teljesen árván.[7] A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. A szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból. A túlélők többsége nem tért vissza a faluba. Itt minden fájdalmas emlékeket és traumákat idéz fel.[7] 2013-ban a korábban vegyes lakosságú falu lakossága kizárólag muszlim volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A boszniai háború áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ Izet Perviz (2020). „Za zločine u Ključu 384 godine zatvora” (bosnyák nyelven), 53. o.
- ↑ a b 1. lipnja 1992. Prhovo (Ključ) – strašni zločini četnički zločini u Bosni i Hercegovini obavijeni šutnjom. narod.hr . (Hozzáférés: 2024. május 1.)
További információk
[szerkesztés]