Pištanica
| Pištanica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,22 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 37′ 17″, k. h. 16° 42′ 52″44.621400°N 16.714400°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 17″, k. h. 16° 42′ 52″44.621400°N 16.714400°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pištanica (szerbül: Пиштаница) Pištenica néven egykor szerb, ma bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 69, közúton 98 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 10, közúton 20 km-re északnyugatra, a Szanica jobb partja felett, az Ošljak északnyugati lejtőin fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 132 | 0 |
| Bosnyák | 28 | 26 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 160 | 26 |
Története
[szerkesztés]Pištanica 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 19 házat és 120 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 34 házat, 11 muszlim és 180 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 27 házat és 176 lakost számláltak itt.[6] A második világháború idején 1941. július 27. és 31. között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A gyilkosságokat július 27-i kezdettel előzte meg a szerb lakosság nemre és életkorra való tekintet nélküli kollektív letartóztatása ezen a területen. A falu a háború idején szinte teljesen kihalt volt. Az usztasák a szerb lakosság összes férfiját lemészárolták, a muszlim lakosság pedig Sanski Mostba menekült. A faluban csak néhány nő és gyerek maradt, de mindnyájan feketébe voltak burkolva. Az áldozatok pontos száma ma sem ismert, szakirodalom azt állítja, hogy 1941 júliusának utolsó napjaiban Ključ környékén és a környező falvakban 902 embert öltek meg az usztasák.[7] Az NDH forrásai a lelőttek számát 400-tól 500 főig becsülik Ključból és a környező falvakból..[8] A meglévő adatok szerint e bűncselekmények elkövetői a Josip Kurelec főhadnagy által vezetett zágrábi 5. usztasa század tagjai, valamint a helyi usztasák voltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült és többé nem tért vissza. 2013-ban a falunak 26 állandó lakosa volt, mind muszlimok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ a b Bokan, Branko. Prvi krajiški NOP odred, 68. o. (1988)
- ↑ ZLOČINI NA JUGOSLOVENSKIM PROSTORIMA U PRVOM I DRUGOM SVETSKOM RATU - ZBORNIK DOKUMENATA: tom I, ZLOČINI NDH, knjiga 1 - 1941., 535-545. o. (1993)
További információk
[szerkesztés]
