Hripavci
| Hripavci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 531 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 58,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 479 m |
| Terület | 9,03 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 33″, k. h. 16° 46′ 01″44.592500°N 16.766900°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 33″, k. h. 16° 46′ 01″44.592500°N 16.766900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hripavci bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 75, közúton 95 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 5, közúton 10 km-re északra, a Grabež és az Otava magaslatai közötti fennsíkon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 70 | 0 |
| Bosnyák | 634 | 529 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 8 | 1 |
| Összesen | 732 | 531 |
Története
[szerkesztés]A határában a „Gradina” nevű lelőhelyen, egy kisméretű platón található leletek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. A leletek korát a szakemberek a bronzkorban és a vaskorban határozták meg.[4] Hripavci területe a középkorban is lakott volt. Ahmedini nevű településének területén ma is megtalálhatók a középkori temető maradványai.[4] Az itt talált hat sírkőtípus a 14-15. században terjedt el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]
Hripavci 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 52 házat és 336 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 80 házat és 461 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 74 házat és 384 lakost számláltak itt.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
1992. június 26-án szerb erők támadták meg a települést, a lakosságot fenyegetéssel kiterelték a házakból, melynek során többeket megöltek. A Ramići, Krasulje, Hripavci és Ošiljak elleni szerb támadásnak összesen 21 halálos áldozata volt. Ezután a férfiakat a ključi Nikola Mačkić általános iskolába hajtották, ahol sokakat megöltek.[9] A mecsetet a szerbek lerombolták. A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. A csekély szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból. 2013-ban lakossága kettő kivételével muszlim volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu mecsete mai formájában 2011-ben épült és 2011. július 30-án nyílt meg. A korábbi mecsetet a falu megszálló szerbek 1992-ben lerombolták.[10]
- Ahmedini – a településrészen a Bašča nevű helyen középkori temető maradványai találhatók, melynek díszítetlen sírkövei közül 6 db stećak fennmaradt. A sírok nyugat-keleti tájolásúak.[4]
- Gradina (Jodanovica gradina) – határában egy sziklás platón őskori település maradványai találhatók. Erődítések nyomai nem látszanak és a vékony humuszos talajrétegen kívül nem maradt fenn más kultúrréteg sem. Korát a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- ↑ Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ Izet Perviz (2020). „Za zločine u Ključu 384 godine zatvora” (bosnyák nyelven), 53. o.
- ↑ Džamija u Hripavcima. kljuc.info . (Hozzáférés: 2024. május 1.)
További információk
[szerkesztés]
