Crljeni
| Crljeni | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 307 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 58,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,29 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 34′ 34″, k. h. 16° 51′ 18″44.576100°N 16.855000°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 34″, k. h. 16° 51′ 18″44.576100°N 16.855000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Crljeni bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 82, közúton 116 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 7, közúton 13 km-re északkeletre, a Szana jobb partja feletti dombos fennsíkon fekszik. A Mulez, Grmec, Manjaca, Vijenac és Grabez nevű hegyek övezik. A település Gornja és Donja Mahala részekre oszlik. Lakói a következő a falucskákban élnek: Omerovići, Dedići, Medići, Osmanovići, Kablica és Hrustići.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 45 | 0 |
| Bosnyák | 507 | 307 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 553 | 307 |
Története
[szerkesztés]Crlejni 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 23 házat, 196 muszlim és 16 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 55 házat és 320 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 56 házat és 260 lakost számláltak.[6] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
1992. május 27-én a szerb katonai és rendőri egységek több más környékbeli faluval együtt Crljenibe is behatoltak és a muszlim emberek és javaik szisztematikus pusztításába kezdtek. A lakosságot kiterelték házaikból, egyeseket elhurcoltak, fogolytáborba zártak, másokat pedig elűztek. A falu mecsetét aláaknázták és felrobbantották. A minaret a lerombolt mecset tetejére dőlt.[7] A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. A faluban két temető van, az egyik a mecset előtt, a másik pedig a hegyen található. Híres müezzinje volt Omerović Džafer. A boszniai háború borzalmai és a muhadzirluk (menekülés) után Crljena túlélő lakossága visszatért falujába, és elkezdte művelni szántóit, melyek a Podvode, Njivice, Krcevine, Gajeve, Vinogradine, Kucerina, Muja dolove, Babusa, Karaula, Seliste, Vrtlic dűlőkben találhatók. Földjeiken zöldségeket termeltek, illetve szilvát, almát, körtét és sok más gyümölcsöt termesztettek. A falunak két üzlete is van, amelyek Dedić Kemal és Medić Hakija házában működnek. A falunak híres kőművesei és kézművesei voltak. Közülük Fikret Dedić széles körben ismert volt arról, hogy gyönyörű és funkcionális, kerámiákkal díszített kemencéket készít. Akik nem tudtak pszichiátert találni, azok a crljeni Medic Alemához mentek. A Vrbannak nevezett Medić Mehu kovács pedig lovakat, ökröket tudott patkolni, és kaszát, kapát vagy fejszét tudott finomra kalapálni.[8] 2013-ban a falunak 307 lakosa volt, mind muszlim bosnyákok.
Az első crljeni iszlám iskola 1770-ben, az első mecset 1791-ben épült. Crljeni települést és a mecsetét 1941-ben felgyújtották a csetnik egységek. A második világháború után famecsetet építettek 28 méter magas, fából készült minarettel. Az 1969-es földrengés után a mecset jelentős károkat szenvedett, és le kellett bontani. Az új mecset 1972-ben épült, de nem készült hozzá minaret. A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elleni agresszióban ezt a mecsetet teljesen kifosztották és lerombolták, így csak a falak maradtak meg.[9]
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu mecsetét 1992-ben a szerbek felrobbantották. 1997-ben a helyiek újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 48. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 123. o.
- ↑ Marko Adamović indictment 2008. 06. 09. 9-10. o.[halott link]
- ↑ Crljeni kod Ključa (bosnyák nyelven). angelfire.com . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
- ↑ Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]
