Ugrás a tartalomhoz

Donji Ramići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Ramići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségKljuč
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség23 fő (2013)[1]
Népsűrűség6,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület3,59 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 35′, k. h. 16° 44′44.583333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 44° 35′, k. h. 16° 44′44.583333°N 16.733333°E
SablonWikidataSegítség

Donji Ramići (szerbül: Доњи Рамићи) régen szerb, ma bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 73, közúton 92 km-re délkeletre, Ključtól 7 km-re északnyugatra, a Ključról Sanski Most felé menő főút mentén fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 173 0
Bosnyák 2 23
Horvát 24 0
Jugoszláv 8 0
Egyéb 5 0
Összesen 212 23

Története

[szerkesztés]

Donji Ramići neve régen Zagradje volt és szinte kizárólag ortodox szerbek lakták. Zagradje 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Zagradjén 56 házat és 368 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 100 házat, 48 katolikus horvát és 668 ortodox szerb lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 108 házat és 777 lakost számláltak itt.[6] A második világháború idején 1941. július 31. és augusztus 1. között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A falu lakosait részben megölték, részben a közeli Ključra hajtották. A ključi általános iskola és a közeli erdészeti igazgatóság épülete mellett az usztasa összesen 542 embert gyilkolt meg.[7] 1945-től Zagradje a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg (ARBiH), a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült és többé nem tért vissza. 2013-ban Donji Ramićinak 23 állandó lakosa volt, mind muszlimok.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ramići ortodox temploma 1859-ben épült, és a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A templom fából készült. 1941-ben ezt a régi templomot lerombolták. Csak a harangtorony egy része maradt meg, amelyet 1968/69-ben újjáépítettek. A harangtornyot 1995 őszén lerombolták. 2023-ban kezdték meg újjáépítését.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
  7. Страхиња Курдулија. АТЛАС УСТАШКОГ ГЕНОЦИДА НАД СРБИМА 1941-1945 (szerb és angol nyelven). Beograd: Штампање ове књиге омогућио је ФОНД ИСТИНЕ О СРБИМА, 32. o. (1993) 

További információk

[szerkesztés]