Ugrás a tartalomhoz

Kamičak (Ključ)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kamičak
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségKljuč
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség902 fő (2013)[1]
Népsűrűség144,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület6,23 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 39′ 50″, k. h. 16° 46′ 20″44.663889°N 16.772222°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 50″, k. h. 16° 46′ 20″44.663889°N 16.772222°E
SablonWikidataSegítség

Kamičak bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 73, közúton 101 km-re keletre, Ključtól légvonalban 14, közúton 19 km-re északra, a Ključról Sanski Mostra menő főút és a Szana-folyó völgye között fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 0 0
Bosnyák 1002 896
Horvát 2 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 6
Összesen 1005 902

Története

[szerkesztés]

A határában található „Gradina” lelőhely leleteinek tanúsága szerint Kamičak már az őskorban is lakott volt és a vučedoli kultúra erődített települése állt itt.[4] A vučedoli kultúra indoeurópai régészeti kultúra volt i. e. 3000–2200 között (a rézkorszakban), de vannak kutatók, akik inkább a korai bronzkorszakhoz sorolják. Központja a Szerémségben és a Dráva–Száva közének keleti felén, a Duna jobb partján volt, de kiterjedt a Nyugat-Balkánra is. Névadó települése, Vučedol 6 km-re fekszik a horvátországi Vukovár központjától.

Kamicsák váráról nagyon kevés középkori forrás található, és azok is a késő középkorból valók. Husref Redžić professzor „Középkori várak Bosznia-Hercegovinában” című könyvében ad egy rövid leírást Kamicsák középkori váráról. Redžić professzor kutatásai, valamint a vár alaprajza, a kőfeldolgozás, a falazás módja és a habarcs típusa alapján megállapítható, hogy Kamicsák a középkorban épített erőd volt. A vár a Jajcai bánság védelmi rendszeréhez tartozott, amely Bosznia török kézre kerülése után jött létre. A védelmi rendszer helyzetével és beosztásával, különösen az erődítmény sajátosságaival biztosította lakóinak védelmét az oszmánok nyugat felé történő behatolásával szemben. A még keresztény kézen levő várat utoljára 1495-ben, a török uralom alá kerülése előtt említik. Ezután 1694-ben bukkan fel újra a korabeli forrásokban, mint a Ključi kapitánysághoz tartozó török erődöt. A kapitányság a Klisszai szandzsák két kerületét foglalta magában, nevezetesen Ključot és Jezerót, az azonos nevű Kamičak és Jezero várakkal, és a Kamengradi, Džisri-Sanskai, Petrovaci és Jajcai kapitányságokkal volt határos. Kamicsák középkori váráról ezután csak a 18. századtól van forrás, amikor helyőrsége volt, Még 1824-ig találunk róla írásos adatokat, de még 1833 előtt elhagyták.[5]

A falu már a középkorban is lakott volt, mely korszakból temetőjének maradványa is megtalálható, benne több középkori sírkővel.[4] Ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

Kamičak 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 52 házat és 313 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 74 házat és 428 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 71 házat és 376 lakost számláltak itt.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. 2013-ban 902 lakosának 99%-a muszlim volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Gradina

Gradina őskori erődített település maradványai egy földnyelv végében, egy ovális platón találhatók, melynek hosszúsága mintegy 45 méter. A platót három oldalról meredek hegyoldalak védik, míg a nyugati oldalon a hegy felé egy természetes mélyedéssel volt védve, amelyet mesterségesen is tovább lehetett mélyíteni. A kultúrréteg a humuszos talajrész kivételével hiányzott. Korát a szakemberek a késő neolítikum időszakára, a vučedoli kultúra idejére tették.[4]

Középkori temető

Késő középkori temető maradványai 4 db, máig fennmaradt stećak sírkővel.[4]

Vár

Kamicsák középkori és török kori várának tekintélyes romjai a Szana bal partján. A vár alaprajza alapvetően szabálytalan négyszög volt, melynek oldalai mintegy 20 méter hosszúságúak voltak, de egyik oldala olyan rövid volt, hogy a vár csaknem háromszög alaprajzot képez. A vár külső (részben megsemmisült) védőfalait a nyugati sarokban 15 méter magas torony erősítette. A délnyugati falak mintegy 12 méteres magasságban állnak. A Szana felőli oldalon egy 15x20 méteres terjedelmű várudvar volt kialakítva. A vár a településen egy enyhe magaslaton található, viszonylag sík területtel körülvéve, a Szana folyó bal partján. Ma a vár nagy részét benőtte a sűrű növényzet, és a várba való bejutás is nagyon nehézkes. A vár egy szelíd dombon található, viszonylag sík területtel körülvéve. A vár közvetlen közelében lakóépületek, termőföldek találhatók. A település utolsó lakóépületétől a vár mindössze 20 méterre található. Kamicsák középkori vára északkelet-délnyugati irányban húzódik. A vár bejárata a délkeleti falon található. A vár fő épülete a délnyugati oldalon egy hatalmas torony volt, a délkeleti oldalon pedig egy istálló volt. A torony a vár hosszúkás, szabálytalan formájához képest kiemelkedik. Kör alaprajzú, a falak vastagsága az alsó részén kb. 2,5-3,2 m, ami a teteje felé szűkül. A torony falai kb. 8,0 m magasságig, a bekerítés falai kb 7 méter magasságig állnak. A torony és az istálló falai zúzott kőből épültek, kötőanyagként mészhabarcsot használtak. A tető sátorszerű volt, és zsindely borította.[5]

Thallóczy Lajos „Deli” álnéven írt Bácsy Jakab című regényében így írja le a várat: „Kamicsák vára a mostani Boszniának abban a részében fekszik, mely régen Horvátországhoz tartozott. A podovi mély völgy közepén egy domb emelkedik, melyre a várat építék régi urai, a hajdan híres Utjesenovicsok. A vár alatt folyik a szeszélyes Szana folyó, mely a szomszédos magas hegységen áttörve, a Száva síkja felé siet. Itt még csak megbirkózik vele az ember, a hegyes vidéken nagy ritkán rendetlenkedik, de a mint a síkot s mintha fiatal legény volna, néha mérföldnyi területen is elkalandozik. Maga a vár négyszögletet képez, sarkain egy-egy bástyatorony, a vár közepén pedig magas őrtorony uralkodik a vidéken. Aljában épült a nagy udvarház, kőből természetesen. Török birtokosai meghagyták a régi házat, csak átidomították a magok kényelmére. Az első emeleten van a nagy pamlagos, szőnyegborította nappali szoba, melyben az úr fogadja vendégét, tárgyal főcselédeivel, ebédel, hál s ha nagyon ki akar tenni magáért, rágyújt illatos dohányára. Mert akkoron még nem járta a nagy pipázás, kávét meg nem ittak még, csak nagy ritkaságképen dicsekedett valamely Arabisztánt megjárt igazhivő a fekete levessel. A nappali mellett oldalt két-két vendégszoba állott. A földszinten lakott a cselédség, egy kis istállóban pedig folyton felszerszámozva állott a paripa. Az istálló mellett egy kis odúban vala nyugovóhelye a várőrség napos tisztjének. Az udvarház hátsó falához épült az asszonyház, fenn a hárem, alul az asszonycselédek szobái. Köröskörül kert övedzé a lakot, bazsilikom, szegfű, jázmin s orgonavirágbokrok illatával töltvén be a ház környékét. A kert végében kis mecset állott, karcsú münarettel, mellette piczi kőház, szegény félszemű hodzsának (pap) a laka, a kiről csak gúnyolódva emlékeztek a várban, mert mindig ugyanazt a mondást idézte a koránból s azt sem tudta jól. A négy bástya fokán két-két mozsár állott s mindegyik alatt tíz fegyveresre berendezett üreg szolgált kaszárnyakép. A főtiszt, a dizdár-aga az őrtorony aljában lakott, egy mogorva, de hű prizreni albán, a ki soha se szólt többet két szónál.”[9]

Mecset

A Kamičak településen található első mecset valószínűleg a középkori erődben volt, ahol a katonai személyzet egy részben a mecset számára kialakított teret hozott létre, hogy ott imádkozhassanak. Írásos adatok szerint Kamičak első mecsete 1679-ben épült. Az 1895-ös népszámlálás és az egyházi épületek adatai szerint Kamicakban egy mecset és két iszlám iskola volt. Az első világháborúban az első mecset elpusztult, majd ezután megújult. A mecsetet ugyanazon a helyen építették és újították fel. A mecsetek kőből készültek, a minaretek fából voltak. A boszniai háború idején közvetlenül a szerb agresszió előtt a mecsetet bővítették és felújították. Vasbeton minaret épült. A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elleni szerb agresszió során az agresszorok lerombolták a minaretet, kifosztották és lerombolták a mecsetet, és az imám házát.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
  4. a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
  5. a b Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika. kons.gov.ba. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
  9. Deli. Bácsy Jakab. Budapest: Franklin Társulat (1896) 
  10. Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)[halott link]

További információk

[szerkesztés]