Kosárfalva
| Kosárfalva (Papradno) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1525 | ||
| Polgármester | Roman Španihel | ||
| Irányítószám | 018 13 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2407 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 498 m | ||
| Terület | 55,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 18° 24′ 37″49.229722°N 18.410278°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 18° 24′ 37″49.229722°N 18.410278°E | |||
| Kosárfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kosárfalva (1899-ig Papradnó, szlovákul Papradno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétől 15 km-re északra, a Papradnói-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu Jeszence határában keletkezett a nagybiccsei uradalom területén. 1525-ben „Spapradna” alakban említik először, a nagybiccsei váruradalomhoz tartozott. 1594-ben 39 ház állt a településen. 1720-ban 81 adózója volt. 1784-ben 743 házában 555 családban 2630 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAPRADNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ K. Újhelyi járásban, határja ollyan, mint Kolarevitsé, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 451 háza és 2577 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Papradno, tót falu, Trencsén vmegyében, elszórva a hegyek közt: 2899 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom; Kőbánya, faeszközök készitése; sóval való kereskedés. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 3135, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2618 lakosából 2607 szlovák volt.
2011-ben 2507 lakosából 2434 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült későbarokk stílusban. Belső berendezése részben a régebbi templomból való.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
|  | |
