Ugrás a tartalomhoz

Novák István (építészmérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az építészmérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Novák István (egyértelműsítő lap).
Novák István
Született1938. január 16.
Budapest
Elhunyt2013. február 3. (75 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaJuhász Márta
Foglalkozásaépítész
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (1959–1961)
Kitüntetései
Építészi pályafutása
Díjai
A Wikimédia Commons tartalmaz Novák István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Novák István (Budapest, 1938. január 16. – Szeged, 2013. február 3.[1]) számos szakmai díjjal elismert okleveles építészmérnök.

Életpályája

[szerkesztés]

Novák István és Szabó Julianna gyermeke. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1956–1961 között.[2] 1961–1990 között a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozott. 1990–1995 között önálló építészirodát vezetett. 1988 óta Szarvas, 1995–től Szeged, 2001-től Makó, 2009-től Orosháza főépítésze volt. Feleségét, Novákné Szirányi Ildikót alig három hónappal élte túl.[1] Első felesége Juhász Márta építészmérnök volt.

Aranydiploma_2011.05.24. Fotó: KT

Részlet záróbeszédéből a 2011. évi aranydiploma-osztáskor:

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e jeles napon én köszönthetem Önöket, illetve Titeket. 1956. október 22-én – itt az aulában – együtt reménykedhettünk egy új Magyarország születésében. Mi voltunk az utolsó évfolyam, akik a szabadság illúziójában részesülhettünk. A megtorlás elől sok társunk nyugatra távozott, pótlásukra pártösztöndíjasokat tettek közénk és visszajött a kötelező világ. Az építészetben ekkor véget ért a „szovjet barokk”, vagyis a klasszikus szocreál korszak. A modern építészettel, mint például Le Corbusier, vagy Frank Lloyd Wright munkásságával szinte tanárainkkal ismerkedtünk. A professzori kar – a kötelező világnak megfelelően – kezdett átalakulni, de szerencsénkre a nagy öregek is tanítottak még. Például Pogány Frigyes professzor úr Firenzéről, Rómáról vagy Párizsról szóló előadásai nyitottak kaput a tőlünk elzárt világ felé...

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Iskolaépületek

Városközpont-rehabilitációk

Lakóházak, üzletek

  • Békés
  • Szentes
  • Orosháza

Templomok

Középületek

  • Német Nemzetiségi Központ; Baja (1990-1995)
  • Feszty-körkép múzeumépülete; Ópusztaszer (1976-1978)
  • Postahivatal; Orosháza (1993), Siófok (1992-1993), Balatonfüred (1993-1994)
  • Köjál-székház; Szeged (1978-1980)
  • Szociális otthon; Kistelek
  • Városi Képtár; Orosháza (1996)
  • OTP fiók; Orosháza (1990)

Világháborús emlékművek

Római katolikus templom és II. világháborús emlékmű Simontornyán

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2013-ban Makón elhatározták, hogy emléktáblát helyeztek el kedvenc Szent István téri padján, ahol az egykori főépítész előszeretettel üldögélt; a város művészeti tanácsosának ötletét felkarolta és átvette Orosháza, Szarvas és Szeged önkormányzata is. 2014-ben, az építész születése évfordulóján avatták fel a táblákat.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Delmagyar.hu
  2. ↑ Építészmérnöki oklevelének száma: 2013/1961.
  3. ↑ Pad őrzi Novák István főépítész emlékét – Delmagyar.hu

Források

[szerkesztés]
  • Pacsika Emília - Tóth Attila - Novák István: Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. Bába Kiadó, Szeged, 2001.
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • A BME Szenátusának 2011.05.05-i aranydiploma-adományozó dokumentumának indokolása (ISSN 0866-305X)
  • A tárgytól a városig. Csontos János portréfilmje (2009)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Novák_István_(építészmérnök)&oldid=27349959”