Ugrás a tartalomhoz

Tóth Attila (író)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Tóth Attila, művészeti íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Attila (egyértelműsítő lap).
Tóth Attila
Született1949. április 17.
Szarvas
Elhunyt2017. február 19. (67 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaművészeti író,
művészettörténész,
helytörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth Attila (Szarvas, 1949. április 17. – Szeged[forrás?], 2017. február 19.[1]) művészeti író, művészettörténész, helytörténész.

Életpályája

[szerkesztés]

A szegedi tanárképző főiskolán rajz-földrajztudomány szakon tanult, Vinkler László volt a mestere. Később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett egyetemi népművelői diplomát. Hivatalt vállalt, köztisztviselőként képzőművészeti, kulturális és közgyűjteményi területeken dolgozott. Művészeti írói és művészetszervezői tevékenységét a szegedi képzőművészet és a tágabban a Dél-Alföld körzetében fejtette ki. Cikkei, képzőművészeti tárgyú írásai 1980-tól rendszeresen jelentek meg szaklapokban és a helyi sajtófórumokban. Publikációinak száma kb. 150. Elsősorban a köztéri szobrászat területén publikált. 1993-ban jelent meg első könyve, a Szeged szobrai és muráliái című monográfia. Azóta több képzőművészeti tárgyú kötete, albuma is megjelent, amelyeket szobrászokról, építészekről írt. Számos szegedi köztéri szobor, emlékmű megvalósításában volt része szakértőként, szervezőként.

Munkahelyek

[szerkesztés]

1972-78, Szeged MJ. Város Tanácsa: munkakörébe tartozott a képzőművészeti, majd később a zenei élet és a múzeumi ügyek intézése.

1978-81: igazgató, Bartók Béla Művelődési Központ

1981-től 2007-ig: Csongrád Megye Önkormányzata vezető kulturális főtanácsos

2009-től nyugállományban volt.

Művei

[szerkesztés]
  • Szeged szobrai és muráliái (1993; 2. javított kiadás "Szeged szobrai" címmel: 2018)
  • Szegedi szobrászok c. kismonográfia (társszerző, 1996)
  • Szegedi grafikusok és iparművészek c. kötet (társszerző, 1998)
  • Csongrád megye kézikönyve (1997) kulturális fejezet
  • Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. (társszerző Pacsika Emília, Bába Kiadó, Szeged, 2001)
  • A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története. kismonográfia (társszerző Forrai Kornélia, Bába Kiadó, Szeged, 2001)
  • Megyék történelmi szoborparkja (2002)
  • Tápai Antal szobrászművész munkásságát bemutató kötet (társszerző, 2005)
  • Karikó Teréz - a szegedi operajátszás csillaga (2005) szerk.
  • Papp György munkássága (2007)
  • Bánvölgyi László munkássága (2008)
  • Piroska János festői munkássága (2009)
  • A Nemzeti Emlékcsarnok (2009)
  • Az élő zsinagóga (Dusha Béla fotóalbuma- szerzőtárs, 2009)
  • Szeged monográfia V. (képzőművészeti fejezet: 1945-90) szerzőtárs
  • Tóth Sándor éremművészete (bev. Tóth A. 2012)
  • Századfordulós ékkövek - kalandozások a szecesszió varázslatos világában... (2015) szerzőtárs)
  • Képzőművészet Csongrádon (2015) szerzőtárs
  • Tokácsli Lajos centenáriumi emlékalbum (2016) társszerző
  • Naplóm-küzdelmem a limfómával (2016).

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagsága, képzőművészeti tagozat (művészeti írói)
  • Képző-és Iparművészeti Lektorátus köztéri alkotások bírálatában foglalkoztatott szakértő
  • Szegedért Alapítvány művészeti kuratórium tagja
  • Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE)

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Elhunyt Tóth Attila művészeti író”, delmagyar.hu, 2017. február 21.. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. február 21.) 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_Attila_(író)&oldid=27009371”