Pogány Frigyes (építész)

	Pogány Frigyes
	Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született	Pogány Frigyes Tihamér Alajos; 1908. szeptember 9.; Budapest
Elhunyt	1976. december 15. (68 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Pogány Frigyes; Várady-Szakmáry Jolán
Foglalkozása	építész, művészettörténész, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező, műemlék-topográfus
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (1954); Magyar Örökség díj (1999);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-5/6)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Frigyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pogány Frigyes (egyértelműsítő lap).

Pogány Frigyes (Budapest, 1908. szeptember 9. – Budapest, 1976. december 15.) magyar építész, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező; műemlék-topográfus, a budapesti műemlékvédelem és műemlék-nyilvántartás egyik megszervezője; a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Union Internationale des Architectes elnöke, az Iparművészeti Főiskola igazgatója Ybl Miklós-díjas és állami díjas.

Életpályája

Budapesten született Pogány (1900-ig Pauer) Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán gyermekeként.^[3] Iskoláit Budapesten végezte, 1933-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1933 és 1935 között díszlettervezőként, majd dobosi Szabó Márton építész irodájában dolgozott. Ybl Miklós-díjjal (1954) és Állami Díjjal (1966) is kitüntették.

1938. május 31-én házasságot kötött Budapesten Kapuvári Terézia Rózával.^[4]

1949. februártól a Fővárosi Tervező Intézetben dolgozott. Számos városrendezési tervet készített a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársaként. Budapest műemlék-nyilvántartásának megszervezése kötődik még a nevéhez.

1959 és 1968 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán építészet- és művészettörténetet, a Képzőművészeti Főiskolán (1964 és 1974 között a Magyar Iparművészeti Főiskola) építészet- és társművészeteket tanított, amelynek főigazgatója, majd rektora volt. Tudományos tevékenysége főképpen az 1945 utáni évekre esik. Tagja és elnöke is volt a Magyar Építőművészek Szövetségének.

Kutatási területe

Főként építészet- és művészettörténettel, építészetelmélettel, az építészet és társművészetek kapcsolatával, a városrendezés és a műemlékvédelem problémáival foglalkozott.

Tudományos fokozatai

a műszaki tudományok kandidátusa
a művészettörténeti tudományok doktora (1969)

Díjai, elismerései

Ybl Miklós-díj (1954)
Állami Díj III. fokozata (1966) – kiemelkedő pedagógiai és művészeti ismeretterjesztő munkásságáért
Magyar Örökség díj (1999, posztumusz)

Főbb írásai

Terek és utcák művészete. Történeti áttekintés; Építésügyi Kiadó, Bp., 1954
Belső terek művészete; közrem. Tompos Erzsébet; Műszaki, Bp., 1955
Szobrászat és festészet az építőművészetben; munkatársak Balázs Éva, Szentkirályi Zoltán; Műszaki, Bp., 1959
Képzőművészetek története. Összefoglalás; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1959
Terek és utcák művészete; 2. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1960
Képzőművészetek története; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1960
Budapest műemlékei 2.; szerk. Pogány Frigyes; Akadémiai, Bp., 1962 (Magyarország műemléki topográfiája)
Építészeti ismeretek 1.; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
Építészeti ismeretek 2.; Tankönyvkiadó, Bp., 1965
Párizs; Képzőművészeti Alap, Bp., 1965
Szobrászat és festészet az építőművészetben; 2. jav., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1965
Dercsényi Dezső–Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei; Műszaki, Bp., 1966
A környezetalakítás esztétikai alapjai; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
Párizs; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1970
Róma; Corvina, Bp., 1967 – CO 585-h-697-3
Firenze; Corvina, Bp., 1971 – CO 633-b-7175
Salgótarján új városközpontja; Képzőművészeti Alap, Bp., 1973 (Műelemzés)
Itália építészete, 1-2.; Corvina, Bp., 1973–1975
A szép emberi környezet; Gondolat, Bp., 1976
Firenze; 2. módosított kiad.; Corvina, Bp., 1977
Velence; Corvina, Bp., 1979 – 1689-h-7983 és ISBN 963-13-0608-9

Főbb városrendezési tervei

Duna-part,
Belváros,
Óbuda egyes részei,
a volt királyi palota első helyreállítási terve,
a váci Március 15. tér,
a Nemzeti Színház elhelyezése.

Jegyzetek

↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Pogány Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 276/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
↑ Pogány Frigyes és Kapuvári Terézia Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 729/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)

Források

Ki kicsoda? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975. 3. kiadás. ISBN 963 09 0413 6

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[c6fb84204c7d83335d5ca324d78b36da533be34a-1] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

[4a6ffa48b866b0d8907b21f15c919cf2e729a371-2] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

[3] Pogány Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 276/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)

[4] Pogány Frigyes és Kapuvári Terézia Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 729/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Pogány Frigyes

Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született	Pogány Frigyes Tihamér Alajos 1908. szeptember 9. Budapest
Elhunyt	1976. december 15. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Pogány Frigyes Várady-Szakmáry Jolán
Foglalkozása	építész, művészettörténész, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező, műemlék-topográfus
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (1954) Magyar Örökség díj (1999)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-5/6)^[1]^[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség