Miklósvágása
| Miklósvágása (Miklušovce) | |||
 | |||
| A Nagyboldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1330 | ||
| Polgármester | Mária Čuchtová | ||
| Irányítószám | 082 44 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 305 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 473 m | ||
| Terület | 7,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″48.916667°N 21.080556°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″48.916667°N 21.080556°E | |||
| Miklósvágása weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósvágása témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Miklósvágása (szlovákul: Miklušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 23 km-re délnyugatra, a Hernád felett fekszik.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg a 12. században keletkezett. Régi temploma a 13. században már állt, lényegében a mai templom helyén. 1330-ban „villa Nikolay” néven említik először. A 14. század elején a somosi uradalomhoz tartozott, melyet Károly Róbert király hívének, a Drugeth családnak adományozott, de nem sokáig maradt a család birtokában. 1386-ban mint királyi birtokot Luxemburgi Zsigmond a somosi nemeseknek adta. 1391-ben a Szécsyek kapták, akik a 15. század első felében is birtokolták. Később Rihnó várának tartozéka, urai a Szapolyaiak, valamint a Salm és Groff családok voltak. 1427-ben 39 adózó portája volt, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1600-ban 16 lakott házzal rendelkezett, ezen kívül a soltész háza, templom, plébánia és iskola állt a faluban. A 17. század végén és a 18. század elején állítólag nagyolvasztó működött itt, mely a gölnici vasércbányák anyagát dolgozta fel. Lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, fuvarozással, kovácsmesterséggel, kőbányászattal foglalkoztak. A 18. században a Semsey és Görgey családok birtoka volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIKLÓSVÁGÁS. Miklusovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Szedliczához nem messze, és annak filiája, földgye középszerű, keresette jó módgyok van, legelője, réttye, erdeje is elég van.”[2]
Az 1830-as években kolera pusztított.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vágás (Miklós-), (Miklussowce), Sáros v. orosz falu, Szedliczéhez 1/2 órányira: 16 romai, 510 g. kath., 28 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Nagy erdő. Fürészmalom. A Hernád mellett, a helységtől 1 órányira rézbányát is mivel. A rézolvasztó hámort részvényes társaság (400 részvény 200 forintjával ezüstben) alapitotta, s most 3 kemenczében dolgonak. F. u. Roll. Ut. p. Eperjes.”[3]
1889-ben az egész falu leégett egy tűzvészben, később a tűz keletkezésének helyén a helyiek keresztet állítottak.
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 354, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 331 lakosából 324 szlovák volt.
2011-ben 314 lakosából 307 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma eredetileg a 13. században épült, 1812-ben klasszicista stílusban építették át. 1889-ben a templom is leégett, de újjáépítették. 2000-ben a restauráláskor északi falán a 14. századból származó falfestmények tűntek elő.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 6.)[halott link]
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
