Mátyáska
| Mátyáska (Matiaška) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Monika Husivargová | ||
| Irányítószám | 094 31 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 290 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 12,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″49.061111°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 21° 34′ 60″49.061111°N 21.583333°E | |||
| Mátyáska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyáska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mátyáska (szlovákul: Matiaška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Tapolyhanusfalvától 6 km-re északkeletre, az Alacsony Beszkidekben 220 m magasan fekszik. Határa általában erdős, területén kéntartamú ásványvízforrás tör fel.
Története
[szerkesztés]1373-ban „Mateugasa” alakban említik először. Mint eredeti neve is mutatja, eredetileg irtványtelepülés volt. Nevét egy Máté nevű soltészról kapta, aki a Rozgonyiak csicsvai uradalmán levő területet betelepítette. A háborús pusztítások és járványok hatására népessége a 17. század végén jelentősen lecsökkent. 1715-ben csak 13 jobbágytelke volt. A lakosság pótlására ekkor görögkatolikus ruszinokat telepítettek be. 1740-ben már állt a görögkatolikus iskola, 1773-ban pedig felépült a templom is. 1787-ben az első népszámlálás során 42 házában 348 lakost számláltak. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal, favágással, szénégetéssel, takácsmesterséggel foglalkoztak. Az asszonyok szövéssel egészítették ki a jövedelmeiket.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁTYÁSKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához egy, Remete Helységhez két fertálynyira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és gabonát, terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkül szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Eperjesen.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyáska, orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil. 360 görög kath., 7 zsidó lak. Gör. szentegyház. 1127 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
A Szlovák nemzeti felkelés idején a falu környékén élénk partizántevékenység folyt. A német csapatok körülzárták a települést. A partizánok támogatásáért két lakost kivégeztek és felgyújtották a falut. 36 épület lett a tűz martaléka, köztük 14 lakóház. A szovjet hadsereg 1945. január 18-án vonult be a községbe.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 271 lakosából 270 szlovák volt.
2011-ben 277 lakosából 270 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
