Ugrás a tartalomhoz

M1-es autópálya (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(M1-es autópálya szócikkből átirányítva)
M1-es autópálya
autópálya-szakasz Kisigmándnál
autópálya-szakasz Kisigmándnál
Az M1-es autópálya
Az M1-es autópálya
Térkép
Úttípusautópálya
Építkezés1964–1996
Hossza160,21 km
OrszágMagyarország
TartományokBudapest, valamint
Pest vármegye,
Fejér vármegye,
Komárom-Esztergom vármegye és
Győr-Moson-Sopron vármegye
Mérnökségek38, Bicske
85, Komárom
142, Lébény
Az út elejeBudapest
Az út végeHegyeshalom / Ausztria
Időzónaközép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz M1-es autópálya témájú médiaállományokat.

Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki-folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához.

Az egyik legrégebbi gyorsforgalmi útvonalunk: 1964-ben kezdték építeni és több mint 30 évbe telt, míg Hegyeshalomnál elérte az osztrák határt. Jelentősége a rendszerváltás óta egyre nőtt, s manapság már a legfontosabb nyugati irányú közúti kapcsolatunk. Győr és a határ között a 90-es évek közepén létesült szakasza volt Magyarország első olyan gyorsforgalmi útja, amely nem állami beruházásként, hanem magánfinanszírozásban valósult meg.

Átlagos forgalma 2008-ban a fővároshoz közeli szakaszán napi 100 ezer, Győrnél 30 ezer jármű.[1][2]

Története

[szerkesztés]

Államilag épített szakaszok

[szerkesztés]

Az első 12 km hosszú, az M7-es autópályával közös bevezető szakaszát 1964-ben kezdték el építeni. Törökbálinttól az önálló szakaszon 1977-ben a szelvényezés szerinti bal pályát, majd 1978-ban a jobb pályát helyezték üzembe.

Tatabánya-észak csomóponttól, a 66-os kilométerszelvénytől a komáromi csomópontig, a 86-os szelvényig 1975-ben készült el a pálya bal oldala. A Győr-kelet csomópontig, a 105-ös szelvényig tartó pályaszakaszt 1977-ben adták át a forgalomnak. Az így elkészült félautópálya majd 20 éven át üzemelt.

Az M1–M7 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977–1978 között középen kibővítették irányonként további egy sávval a jelenlegi szélességére.

A 12–16 szelvények között 1979-ben a bal oldali, 1981-ben a jobb oldali pálya is elkészült. 1982-ben a 38–66 szelvények között épült ki teljes szélességében az út. 1985-ben 25–38 szelvények között, 1987-ben a 16–25 szelvények között lett kész. 1990-ben pedig megépült a 66–105 szelvények közötti a hiányzó jobb oldali útpálya is.[3] Az M1-es autópálya az 1980-as évekig az E5-ös Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E60-asra.

Koncesszióban épített szakaszok

[szerkesztés]
Az M1-es autópálya Mocsánál
Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé
Az autópálya 115-ös csomópontja Töltéstava közelében
A Moson pihenőhely Levél határában, Budapest irányában

1991-ben Magyarország elnyerte az 1996-os világkiállítás rendezési jogát. A rendezés szükségessé tette az M1-es autópálya lehető leggyorsabb befejezését. A rendszerváltást követően kibontakozó gazdasági válság miatt azonban az ország nem rendelkezett az út megépítéséhez szükséges forrásokkal, ezért pályázatot írtak ki magánbefektetők számára. 1993. április 13-án az állam szerződést kötött a magánbefektetővel, aki megalapította az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-t.[4] Az új társaság 35 évre szerezte meg az útszakasz üzemeltetésének jogát.
1994-ben elkészült a Győrt elkerülő szakasz az M19-es autóút és a 85-ös főút között.[5] 1995-ben a 105-ös kilométerszelvénytől két részletben adták át a 129-es kilométerszelvényig tartó szakaszt. 1996-ban teljesen elkészült az autópálya országhatárig tartó része is. Ez volt az első magyarországi autópályaszakasz, ahol már vadátjárókat is létesítettek. Az autópályán Abda és Mosonmagyaróvár között bevezetett díjfizetés a sajtóban és a közvéleményben is rendkívül kedvezőtlen fogadtatásra talált. A forgalom nagy része inkább kikerülte a korabeli magyar átlagjövedelemhez képest drága utat,[6] míg az Autóklub perbe fogta az ELMKA-t az aránytalanul magas útdíj miatt.[4] (A pert az Autóklub 1998-ban megnyerte, a díjakat azonban a társaság mégsem csökkentette.)[7] 1998 nyarára az autópálya-társaság helyzete odáig romlott, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokba az államot is be kellett vonni.[8]

Az ELMKA végül belebukott az autópálya működését kísérő társadalmi ellenállásba és a várt forgalmi adatoktól való elmaradásba. 1999-ben, alig 3,5 évvel a megnyitása után az akkori kormány visszavásárolta a koncessziós jogokat és közel a felére csökkentette az útdíjakat.[9] 2001-ben az állam a Győr–Hegyeshalom közti szakaszt üzemeltető társaságot bekapcsolta az egységes állami autópálya rendszerbe. A Mosonmagyaróvárnál felépített díjfizetőkapukat 2001-ben lebontották.[10]

Az autópálya 2013. március 14–17. közötti lezárása

[szerkesztés]
Bővebben: 2013. márciusi rendkívüli időjárás Magyarországon

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli betörés következtében kialakult hóvihar[11] az autópálya történetének eddigi legnagyobb lezárását eredményezte. A viharos szél kísérte hóesésben és hófúvásban balesetek történtek, kamionok fordultak keresztbe az M1-es autópálya Tata és Ács közötti szakaszán.[12][13] A viharos szél következtében létrejött hótorlaszok miatt a lépésben, szakaszosan haladó több kilométeres kocsisor végül teljesen elakadt. Este 22 órakor lezárták az autópályát, de addigra már több ezren rekedtek ott, majd éjszakáztak az autójukban.[14] A mentésbe a rendőrség, a katonaság, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem mellett Osztrák Vöröskereszt és az osztrák autópálya-kezelő is bekapcsolódott. A hivatalos tájékoztatás szerint tizenhétezer embert és több mint hatezer járművet szabadítottak ki a mentőegységek a hó fogságából.[15] A Budapest felé irányuló forgalom számára március 16-án reggel,[16] Hegyeshalom felé március 17-én reggel tették szabaddá és nyitották meg az autópályát.[14]

Az M1 autópálya Óbarok közelében

A 2023 márciusi tömegbaleset

[szerkesztés]
Bővebben: 2023-as tömegbaleset az M1-es autópályán

2023. március 11-én az erős szél és a térségben felszabaduló nagy mennyiségű por kombinációja következtében porátfúvások keletkeztek, több balesetet okozva. A kora délutáni tömegkarambolban 19 autó kiégett, és egy ember meghalt. Az esetet szakértők a klímaváltozás és a nagytáblás földművelés kontextusába helyezték.

Felújítása és bővítése

[szerkesztés]

Az autópálya forgalma a 2000-es években folyamatosan növekedett, kihasználtsága a Budapesthez közelebbi részén a 2010-es évek közepére már kapacitása határán mozgott.[17][18] 2010-ben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pályázatot írt ki az M1–M7 elágazásától Tatáig tartó szakasz irányonként három sávosra bővítésének tanulmánytervére, azonban a kiírást 2010 júliusában eredménytelennek minősítette a rendelkezésre álló keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt.[19] A megnövekedett forgalom (és annak kb. egynegyedét kitevő nehézgépjármű-forgalom) hatására rendszeresek lettek a torlódások, balesetek, és az útpálya állapota is gyorsan romlott. A helyzet kezelésére az autópálya üzemeltetője sebességkorlátozásokat vezetett be és rendszeresen kátyúzta az utat, ez azonban a helyzet fenntartására sem volt elegendő. 2016-ban a kormány az autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítéséről döntött,[20] valamint elrendelte a burkolat cseréjének előkészítését a legkritikusabb szakaszokon .[21][22] A részleges javítási munkák 2018-ban, tavasztól őszig zajlottak,[23] miközben készültek a Budapest és Tatabánya közötti, 43 kilométeres pályaszakasz teljes rekonstrukciójának és bővítésének tervei (a felújítás és bővítés a tervek szerint két ütemben, előbb a Budapest és Tatabánya, majd a Tatabánya és Győr közötti szakaszon történik). A minisztérium tájékoztatása szerint a Budapest és Tatabánya közötti szakasz (első ütem) pályaszerkezetének teljes cseréje 2018 szeptemberében kezdődik és 2019 végéig készül el, míg a bővítési munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnek és 2023 végére fejeződnek be.[24]

2019. augusztus 22-én kiadták az építési engedélyt az autópálya 45 km-es Biatorbágy–Tatabánya (16+224–61+100 km-szelvények közötti) irányonként három sávos szakasz megvalósítására. A munkák kezdetét 2021-ben jelölték meg.[25] 2022. július elején visszavonták a projektet az M0 és Bicske-Nyugat csomópont közötti 23 km-es útszakasz 2x3 sávra bővítésére.[26]

Fenntartása

[szerkesztés]

Az autópálya M0-s autóút és az országhatár közötti szakaszának üzemeltetése és fenntartása 2023. szeptember 1-től a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata. Ezt a tevékenységet három autópálya-mérnökséggel biztosítják:

  • Bicskei központ, a 38-as kilométerszelvényben
  • Komáromi központ, a 85-ös kilométerszelvényben
  • Lébényi központ, a 142-es kilométerszelvényben

2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., 2013 és 2023 között pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata volt az teljes útszakasz üzemeltetése és fenntartása. Az autópálya fenntartását és üzemeltetését a budapesti bevezetőtől az M0-s autóútig tartó szakasz vonatkozásában továbbra is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el.

Csomópontok és pihenőhelyek

[szerkesztés]
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Autópálya kezdete (Budaörsi út)
10 Budaörsi pihenőhely (MOL) / Budaörs-kelet
11 Budaörs-nyugat
12 BALATON / Nagykanizsa  
14 Törökbálint / Budakeszi
15 Tópark
16  
17 Biatorbágy
22 Sasfészek-tó pihenőhely (MOL) / Biatorbágy / Páty
27 Zsámbék Herceghalom
28 Zsámbéki pihenőhely (Orlen)
35 1104
36 11 117
39 Óbarok / Bicske
41 8101
43 Óbarok pihenőhely (OMV) / Óbarok 8101
46 8101
48 Szárliget 8113
53 1119
54 Harkályos pihenőhely
56 Tatabánya / Óváros
57 Turul pihenőhely
61 Tatabánya-CENTRUM
61 Által-ér
64 Remeteségi pihenőhely (Shell) / Remeteségpuszta
67 Tata Környe
71 8136
72 Grébics pihenőhely
77 8142
83 Igmánd pihenőhely
85 Komárom / Kisbér
88 Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal
89 8147
94 Concó-pihenőhely (OMV) / Ács Bana Bábolna 8151
101 Nagyszentjános / Bőny 8152
107 Győr-kelet
112 Győrszentiván 8136
115 Győr-Iparterület / Székesfehérvár
117 8222
119 Arrabona-pihenőhely (MOL, OMV) / Győr-Szabadhegy-Veszprém-Balatonfüred
121 83 129
123 Győr Ménfőcsanak-Pápa 83
124 Rába-híd (356,5 m)
127 Győr–Sopron-vasútvonal
127 84 125
129 Győr-nyugat, Csorna, Sopron, Szombathely
129 Rábca
131 85 101
135 Börcs pihenőhely
138 8501
141 8504
142 Lébény / Ásványráró 8417
144 Lébény pihenőhely
150 Hanság pihenőhely
158 Lajta pihenőhely
160 Mosonmagyaróvár / Csorna, Szombathely  
162 Mosoni pihenőhely (MOL)
163 8505
166 Rajka, Pozsony    
168 Hegyeshalom-kelet
168 Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal
171 Hegyeshalom 10 528
171 Hegyeshalom pihenőhely (Unioil)
Országhatár Hegyeshalom (H) – Miklóshalma (Nickelsdorf) (A)
 Ausztria  

Forgalmi adatok

[szerkesztés]
Átlagos napi forgalom az M1-es autópályán
Merőpont Kilométerszelvény Útszélesség Forgalmi adatok (egységjármű/nap) Változás (%)
2014[27] 2018[28] 2022[29] 2014–2018 2018–2022 2014–2022
Budaörs 7+940 112 562 123 398 127 723 style="text-align:right;"|112 562 123 398 −8,78% style="text-align:right;"|123 398 127 723 −3,39% style="text-align:right;"|112 562 127 723 −11,87%
Biatorbágy 17+630 69 961 92 227 89 744 style="text-align:right;"|69 961 92 227 −24,14% style="text-align:right;"|92 227 89 744 +2,77% style="text-align:right;"|69 961 89 744 −22,04%
Bicske (Óbarok) 43+100 60 527 74 692 65 000 style="text-align:right;"|60 527 74 692 −18,96% style="text-align:right;"|74 692 65 000 +14,91% style="text-align:right;"|60 527 65 000 −6,88%
Tatabánya-nyugat 62+322 60 691 75 274 77 302 style="text-align:right;"|60 691 75 274 −19,37% style="text-align:right;"|75 274 77 302 −2,62% style="text-align:right;"|60 691 77 302 −21,49%
Komárom 84+200 55 845 70 851 75 596 style="text-align:right;"|55 845 70 851 −21,18% style="text-align:right;"|70 851 75 596 −6,28% style="text-align:right;"|55 845 75 596 −26,13%
Győr-ipaterület 116+000 56 098 64 456 72 415 style="text-align:right;"|56 098 64 456 −12,97% style="text-align:right;"|64 456 72 415 −10,99% style="text-align:right;"|56 098 72 415 −22,53%
Győr-Ménfőcsanak 125+092 57 196 68 372 82 298 style="text-align:right;"|57 196 68 372 −16,35% style="text-align:right;"|68 372 82 298 −16,92% style="text-align:right;"|57 196 82 298 −30,50%
Mosonmagyaróvár 163+830 49 767 63 657 62 520 style="text-align:right;"|49 767 63 657 −21,82% style="text-align:right;"|63 657 62 520 +1,82% style="text-align:right;"|49 767 62 520 −20,40%
Hegyeshalom (országhatár) 171+770 27 549 36 100 37 660 style="text-align:right;"|27 549 36 100 −23,69% style="text-align:right;"|36 100 37 660 −4,14% style="text-align:right;"|27 549 37 660 −26,85%
M1-es autópálya (átlag) 54 788 68 768 68 661 54 788 68 768 −20,33% !! style="text-align:right;"|68 768 68 661 +0,16% !! style="text-align:right;"|54 788 68 661 −20,21%

Díjfizetés

[szerkesztés]
Bővebben: Díjfizetés Magyarország gyorsforgalmi útjain

Az M1-es volt a volt szocialista országok első olyan közútja, amelyet díjfizetés ellenében használhattak az autósok. A 43 kilométeres szakaszért kezdetben a személyautóknak 900 forintot kellett fizetni, ám ez az összeg az 1990-es évek közepén még európai viszonylatban is kirívóan magasnak számított.[4] 1999-ben, az autópályatársaság kivásárlásakor a magyar kormány közel felére csökkentette a díjakat. Az újonnan kialakított matricás díjfizetési rendszert 1999-ben kiterjesztették az M1-es Budapest-Győr szakaszára, 2001. január 1-jétől pedig a Győr-államhatár szakaszra is. 2015. február 1-től az autópálya az országos matrica helyett az alábbi megyei (2023-tól vármegyei) matricákkal is igénybevehető:

Matrica típusa Használható szakasz
Pest vármegyei az Egérút csomópont és Bicske között (7 km – 39 km)
Fejér vármegyei Herceghalom és Tatabánya-Óváros között (27 km – 56 km)
Komárom-Esztergom vármegyei Bicske és Győrszentiván között (39 km – 112 km)
Győr-Moson-Sopron vármegyei Bábolna és Hegyeshalom (országhatár) között (94 km – 172 km)

Díjmentes szakaszok

[szerkesztés]

2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egérút közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen.

Fix telepítésű sebességmérők

[szerkesztés]

Az M1-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:

  • M1/M7 közös bevezető szakasza, bal, 6+284 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, jobb, 6+300 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
  • M1/M7 közös bevezető szakasza, elválasztó sáv, 10+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 17+000 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 36+700 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 63+800 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 91+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 104+200 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 131+600 km-szelvény, RAMET AD9-O
  • M1, elválasztó sáv, 157+200 km-szelvény, RAMET AD9-O

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Biztonság az autópályákon (magyar nyelven). autopalya.hu, 2007. november 15. [2006. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  2. ↑ A Győr-Moson-Sopron megye jellemzése (magyar nyelven) (doc). www.euroregio.sk. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  3. ↑ Az M1 autópálya története (magyar nyelven). Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  4. ↑ a b c Két "híd" Európába (magyar nyelven). Magyar Tudomány, 2001. 09
  5. ↑ Régi Győr Facebook oldal, 2022.08.18.
  6. ↑ Mészáros Ferenc: A forgalom díjérzékenységének vizsgálata az M1-es autópályán (magyar nyelven). BME Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésgazdasági Tanszék, 2004. június 23. (Hozzáférés: 2008. november 10.)[halott link]
  7. ↑ "Még nem tudom, hogy megünnepeljük-e vagy sem" (magyar nyelven). Autó2 Magazin, 1999. augusztus 21. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  8. ↑ Kormány-váró (magyar nyelven). FigyelőNet, 2008. 06
  9. ↑ Népszava: Kilenc forint lesz a kilométerdíj az M1-es teljes hosszán (magyar nyelven). [origo].hu, 1999. április 16. [2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  10. ↑ Megszűnnek az M1-es és az M3-as fizetőkapui (magyar nyelven). www.vezess.hu, 2001. július 24. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  11. ↑ A március 14-15-i hóvihar meteorológiai elemzése (magyar nyelven), 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  12. ↑ Piros riasztás, kritikus helyzet: senki ne induljon útnak (magyar nyelven), 2013. március 15. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  13. ↑ Baleset történt az M1-esen Tata és Bábolna között (magyar nyelven), 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  14. ↑ a b Miért nem tudták rendesen kezelni a hókáoszt? (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  15. ↑ Véget ért a borzalom az M1-esen (magyar nyelven), 2013. március 16. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  16. ↑ Havazás: megnyitották az M1-est Budapest felé, de még ne induljon el (magyar nyelven), 2013. március 17. [2013. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  17. ↑ http://epa.oszk.hu/02300/02390/00007/pdf/EPA02390_utugyi_lapok_2016_7_03.pdf
  18. ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03006/00006/pdf/EPA03006_ktsz_2016_6_06-17.pdf
  19. ↑ Tolódik az M1-es kiszélesítése (magyar nyelven). www.vg.hu, 2010. július 27. [2015. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
  20. ↑ https://index.hu/gazdasag/2016/12/25/most_eppen_ugy_all_megis_bovitik_az_m1-es_es_m7-es_autopalyat/
  21. ↑ http://www.origo.hu/auto/20170718-kijavitjak-az-uthibakat-az-m1-en.html
  22. ↑ https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egyre_nagyobb_a_baj_az_m1-esen_mit_iger_az_uzemelteto.646451.html
  23. ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/megkezdodott-az-m1-es-autopalya-felujitasa.281616.html
  24. ↑ https://444.hu/2018/08/25/palkovics-2021-re-43-kilometeren-3-savos-lesz-az-m1-es
  25. ↑ Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es
  26. ↑ Visszavonták a tendert az M1-es három sávossá bővítésére (hvg.hu, 2022-07-08)
  27. ↑ Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  28. ↑ Az országos közutak 2018. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
  29. ↑ AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2022. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2023. július 13.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M1-es_autópálya_(Magyarország)&oldid=27597147”