Budaörsi út
Budaörsi út | |
A Budaörsi út a Sasadi úti felüljáróról a városcentrum felé 2011-ben | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest XI. kerülete |
Névadó | Budaörs |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 01′ 07″47.469250°N 19.018639°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 09″, k. h. 19° 01′ 07″47.469250°N 19.018639°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaörsi út témájú médiaállományokat. |
A Budaörsi út Budapest egyik főútja a XI. kerületben. A Hegyalja út 61.-től vezet a főváros és Budaörs határáig. Az M1-es és M7-es autópálya fővárosi bevezetőjeként egészen a BAH-csomópontig tart. Nagy forgalmú, irányonként négy forgalmi sávos főút. Gyalogosként a Dayka Gábor utcánál felüljárón, a Sasadi úti csomópontnál pedig aluljárón lehet átkelni rajta, de több zebra is keresztezi.
Története
[szerkesztés]Az utat már 1302-ben is említik, Fehérvár felé vezető útként. A Hegyalja út és a Fehér ló utca közötti szakaszt a 19. század elején Egyiptomba menekülés útja néven ismerték.[1] 1891-ig a Budaörsi útnak más útvonalat neveztek, mégpedig a mai Hegyalja útnak a Csap és Alkotás utca közötti szakaszát.[2]
Az út 1902-ben kapta a jelenlegi nevét.[1]
Az eredetileg kétszer egy sávos, Budaörsre vezető keskeny úthoz a Budatétényt északról elkerülő Balatoni út (7-es főút) 1937-ben épült hozzá. 1964-ben készült el a Budaörsöt délről elkerülő M7 autópálya első szakasza. Irányonként négy helyett még csupán három sávval, a köznyelvben az Osztyapenkó szoborról elnevezett (ma Sasadi út) elágazással és az 1965-1966 között elkészült Nagyszőlős utcai közúti és vasúti felüljáróval.[3] 1971-ben adták át a Hotel Wien szállodát. Az út északi végén az Alkotás utcával és a Hegyalja úttal nagyobb kapacitású kapcsolatot teremtő BAH-csomópont 1976-ra készült el. Az M1-M7 autópályák közös bevezető szakaszával együtt 1977-1978 között szélesedett ki a mai formájára.[4] Az út keleti oldala mellett sok ingatlant elbontottak. A 2014-ben átadott 4-es metró Kelenföld vasútállomási végállomását bekötő új Sasadi úti csomópont 2014-2016 között épült meg, amiben két patkó alakú alagút segíti a megfordulást a külön szintű kereszteződésben.
Galéria
[szerkesztés]-
Az Osztapenko szobor körül 1963-ban indult az építkezés (balra a Balatoni, jobbra a Budaörsi út)
-
Az elkészült bevezető 1973-ban
-
A Dayka Gábor utca és a Gellért-hegy felé tekintve 1975-ben
-
A Nagyszőlős utcai elágazás 1975-ben
-
Az autópálya bevezető kiszélesítve 1978 körül, háttérben a frissen felépült Őrmezői lakótelep
-
Az új Sasadi úti csomópont nyugati oldala 2016-ban
Érintett városrészek[1]
[szerkesztés]Nevezetes épületek
[szerkesztés]- Ladányi Ferenc színész egykori lakóháza, rajta emléktábla (Budaörsi út 28.)
- Petőfi laktanya (Budaörsi út 49–53.)
- Amerikai katonai temető (II. világháborúban elesett katonák temetője; Budaörsi út 77.)
- John Fowler & Co. Székház, ma lakóépület (Budaörsi út 101.)
Tömegközlekedés
[szerkesztés]Az úton vagy egy szakaszán járnak a 8E, 40-es, 40B, 40E, 53-as, 87-es, 88-as, 88A, 108E, 139-es, 140-es, 140A, 150-es, 150B, 153-as, 154-es, 172-es, 173-as, 187-es, 188-as, 188E, 212-es, 212A, 212B, 240-es, 250-es, 250B, 272-es nappali városi buszok, a 731-es helyközi buszok, valamint a 908-as, 908A, 940-es, 941-es, 960-as, 972-es és 972B éjszakai járatok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Budapesti utcanevek A - Z 2013. 165. old.
- ↑ Budapesti utcanevek A - Z 2013. 279. old.
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ Vincze Miklós - Angol tájba illő kastély áll Budapest peremén - (24.hu, 2018.04.12.)
További információk
[szerkesztés]- Bán Dávid - Nyugati városkapu? A Kelenföldi vasútállomás két oldala / I. rész (Építészfórum, 2021.12.26.)
- Bán Dávid - Nyugati városkapu? A Kelenföldi vasútállomás két oldala / II. rész (Építészfórum, 2021.01.02.)
- Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4