Ugrás a tartalomhoz

Kopaszi-gát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve.
Indoklás: A 2017. október 4-i módosítás után reklámjellegű lett a szöveg egy része, nem semleges a nézőpontja. Az érintett szerkesztő a vitalapján értesítve. (a vita részleteihez lásd a vitalapot).
Kopaszi-gát
A Kopaszi-gát földnyelve a levegőből
A Kopaszi-gát földnyelve a levegőből
Közigazgatás
TelepülésBudapest
Irányítószám1117
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület0,56 km²
Elhelyezkedése
Kopaszi-gát (Budapest)
Kopaszi-gát
Kopaszi-gát
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 42″, k. h. 19° 03′ 37″47.461667°N 19.060278°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 42″, k. h. 19° 03′ 37″47.461667°N 19.060278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopaszi-gát témájú médiaállományokat.
A Nyúlfutási zátony és a Kopaszi zátony a Duna Pest déli része melletti szakaszának vízrajzi térképén, a hajómalmok elhelyezésével (1844)
A budai Nádor-kert előtti Duna-szakasz vízrajzi térképe 1822-ből, malomtérkép, a Nyúlfutási-zátony (Hasen lauf)és a Kopaszi-zátony
A Duna medre a Csepel-sziget előtt 1815 körül. A folyó hosszú századok alatt a Nyúlfutási-zátonyt és a Kopaszi-zátonyt építette fel a hordalékából, telente ezen a sekélyes folyamrészen könnyen megakadtak a zajló jégtáblák és torlaszt okoztak
A még feltöltetlen északi Lágymányosi-tó, a déli Téli kikötő (Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen

A Kopaszi-gát az Összekötő vasúti híd (népnyelven sokszor még: Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, Budapesten a XI. kerületben található. Mintegy 900 méter hosszan a Dunába nyúló gát, amely a Lágymányosi-öblöt választja el a Dunától. A gát területén több kisebb étterem és játszóház is működik, népszerű pihenő- és találkozóhely.

A gát fontos része egy korszerű közparknak, amely négy nagy részből áll, magából a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó 750 méter hosszú gát területéből, a gáttól a Rákóczi híddal párhuzamosan futó Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, és e három vízparti terület által körbeölelt Lágymányosi-öböl vízfelületéből.[1] A gáton lévő hajókikötő és a terület a Kopaszi Gát Kft. tulajdonában van. 

A téli időszakban minden nap 6–22 óráig, a nyári időszakban pedig 6-tól hajnali 2 óráig nyitva tartó közpark üzemeltetője az 1117 Budapest, Kopaszi gát 5. szám alatt bejegyzett Kopaszi Gát Kft. Az öböl vízfelülete 11,2 ha, amelynek vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3–2 m vastagságú iszap borítja.[4] A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrse működik a gát bejáratánál. A park egész területe kamerával megfigyelt terület, a biztonsági szolgálat gondoskodik az őrzéséről.

2017 első felében indult el a Nádorkert városrészben a BudaPart ingatlanfejlesztési projekt, melynek részeként a népszerű Kopaszi gát közparkja változatlanul üzemel. A teljes, 54 hektáros fejlesztési terület neve BudaPart-Kopaszi gátra módosult 2017-ben. Az építkezés 2018-ban kezdődött.

Közlekedés

[szerkesztés]

Budapest belvárosának déli kapujánál helyezkedik el a terület, számos közlekedési módot és útvonalat kínálva a megközelítésre. A Kopaszi-gát az M1/M7-es, valamint az M6-os autópálya bevezető szakaszánál, vagyis a nyugatról és délről a fővárosba tartó közlekedési folyosó közelében helyezkedik el. A Rákóczi hídnak, a Könyves Kálmán és Hungária körútnak, valamint az alsó rakpartoknak köszönhetően könnyen elérhető.

Közösségi közlekedéssel

A Körvasúttól északra az 1992–1995-között felépült Rákóczi hídon 1996-ban indult meg a 103-as busz. Forgalmát 2015-ben vette át a Közvágóhídtól meghosszabbított 1-es villamos, amely az Infopark megállóval, a 2019 óta az Újbuda-központtól meghosszabbított, a Körvasút déli oldalán lévő Dombóvári úton közlekedő 154-es autóbusz pedig az Infopark (Pázmány Péter sétány) megállóhellyel érinti. (A park Dombóvári úti főbejáratához az 1-es villamos megállójától ötperces gyalogsétával lehet eljutni.) 2022 novemberétől a Belváros felől érkező 107-es busz megállója is a közelben található. Az 1-es villamos üzemszünetében a 901-es busszal közelíthető meg a Kopaszi-gát.

Gépkocsival érkezve
  • a Dombóvári út felől a Kopaszi-gát főbejáratánál lévő parkolóban lehet megállni, ha fél órán belül elhagyjuk a parkolót akkor díjmentesen, de egyébként fél óránkánt 220 Ft-os díj ellenében (max. 2200 Ft/nap).[2]
  • Másik irányból, a Hengermalom út végénél található parkoló felől is érkezhetnek a park vendégei, ahol parkolási díj még nincs.

Története

[szerkesztés]
 Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, amelynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi-gát őse, a 3 km hosszú Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870-1876 között: ez választotta le a hegy alatti szakaszon kiszélesedő Dunáról a Lágymányosi-tó területét.

A mai Szent Gellért tértől a mai Lágymányosi-öbölig elkészült gát a pesti oldalán 380 méter széles mederbe szorította a Duna főágát, a budai oldalán pedig leválasztotta a sekély öblöt, létrehozva ezzel a Lágymányosi-tavat.[3] Ide kezdetben egy nagy déli kikötőt terveztek felépíteni, de az iszapos terület erre a célra végül is alkalmatlannak bizonyult.[4]

Addig a Duna medre a Gellért-hegyi szoros után minden átmenet nélkül szélesen terült szét és folyása is lelassult, a tölcsérszerűen kiszélesedő medréből kiemelkedő Kopaszi és a Nyúlfutási elnevezésű zátonyokon[5] elakadt a zajló jég és néhány nap alatt helyenként három méter vastag jégtorlasz keletkezett, ami elzárta a víz útját.[6][7] Az eredetileg egy kilométer szélességű Duna-szakaszon, a Kopaszi-, a Nyúlfutási-zátony és a Csepel-sziget megakadályozták a tavaszi jég levonulását, ami miatt rendszeresen jeges árvizek következtek be.

A folyamnak állapotjára való tekintet valóban alapos aggodalmat gerjeszt, hogy a tavaszi olvadással, ha a jégindulás nem kedvező körülmények között megy véghez, még nagyobb áradások fognak bekövetkezni, ha p. o. a felső Dunavidékeken meleg esőzések állnának be, minekelőtte az alsóbb részeken a Duna zaja megindulhatna. Azért valóban javallható, hogy Pest városa a lehető nagyobb árak ellen töltésekkel óvakodik, melyek talán, ha a jég zaja baj nélkül távozik, nevetség, éretlen nevetség tárgyai fognak lenni.
– Vásárhelyi Pál 1838. február 29.[8]

Ezért kezdték el megtervezni Dél-Buda Duna-partjának feltöltését. Az Országgyűlés 1870-ben megalkotta az 1870. X. törvénycikket a „Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről” és elrendelte a szabályozási munkák megkezdését. Ennek során előbb végrehajtották a Soroksári-Duna-ág elzárását – ami az 1920-as években északon a Kvassay-zsilip,[9] délen a tassi zsiliprendszer és vízi erőmű megépítésével nyerte el mai képét. Az ekkor kezdődő folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így kialakult a Lágymányosi tó. A Duna főváros alatti két ága közül egyike sem volt főágnak tekinthető, a mederrendezés eredményeképpen ekkor lezárták a Csepel-sziget bal oldalán lévő ágat, hogy a budafoki főág hidrodinamikai és medermorfológiai viszonyai javuljanak. 1871-ben az Allgemeine Österreichische Baugesellschaft vállalat megkezdte a budafoki ág kotrásával párhuzamosan a Ráckevei-Duna lezárását is.

A budai partról csaknem a Duna közepéig behúzódó czölöp-sor a folyamatban levő Duna-szabályozás vonalát mutatja, mely által a Gellérthegyen alul elterjedő sekélyes helyek, nevezetesen az alacsony vízállásnál egészen kilátszó „Kopasz” zátony veszélyei idővel el lesznek háríthatók, minek a főváros különösen jégzajláskor fogja hasznát venni. A Duna mentében lefelé a pesti oldalon látszó nagy épület a tábori kórház, melyen alul a soroksári Duna-ág nemrég töltéssel lőn elrekesztve s ezentúl kikötő gyanánt fog használtatni.
– Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873)[10]
De tekintsünk le pár perczre az alsó Duna felé is. A folyam képe itt változott meg legjobban. A tengert, a mely a soroksári Duna-ág elrekesztése következtében itt képződött, egy folyó medrébe fogják beleszorítani; az 500 öl széles folyammederből csak 200 ölnyi marad meg. A Gellérthegy alatt egy hatalmas töltés fogja átterelni a Duna vizét Pest felé a tábori kórház irányába s ezen alól a soroksári Duna-ágat elzáró töltés fogja föl a folyam sodrát és hajtja át szabályos hajlásban a Nádor-kert alatt ismét a budai partra. A Gellért-hegy alól kiindulva az irányczölöpöknek a pesti parttal, innen a soroksári-ág töltésével, s végre a Csepel-sziget partjával párhuzamosan haladó sora jelöli a töltés irányát, a mely hatalmas ívben a Gellért-hegy mögött levő sarkot s ezzel a Kopasz zátonynak egy nagy részét fogja leszelni a Dunából. A töltés mögött, ugy mint Uj-Pest alatt is, a viz megmarad és nyilásokon át fog a folyóval közlekedni. E roppant töltés felső vége, a Gellért-hegy alatt már épülőben van s mélyen benyúlik a Dunába, mintha csak folyását akarná elzárni; a „Simson” elevateur (gőzemelő-gép), a „Goliath” nevű hasonló géptársa, dolgozik e munkán valóban bámulatos eredménynyel, mindennap jókora darabot ragadván el a szegény zaklatott Dunából. Alább még három kotrógép is dolgozik, részint hogy a töltésekhez anyagot szerezzenek, részint hogy a folyó medrét tisztítsák. Kettő közülük a Kopasz zátony kinyúlásait pusztítja ott, ahol az összekötő vasúti hid tervezve van, melynek pesti oszlopaihoz már a czölöpözés is készen áll, a vizbe sülyesztendő építő vashengerek (caissonok) pedig készülőfélben vannak­.
– Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám[11]
  • A folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így 1880 körül kialakult a Lágymányosi tó, benne a Kopasz zátonnyal
    A folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így 1880 körül kialakult a Lágymányosi tó, benne a Kopasz zátonnyal
  • A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1896)
    A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1896)
  • Kilátás a Gellért-hegyről 1875 körül, ekkor még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik.
    Kilátás a Gellért-hegyről 1875 körül, ekkor még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik.
  • 1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd
    1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd

Más források a Lágymányosi-tó feltöltésének kezdetét és a budafoki Duna-ág kotrását, valamint annak szabályozását 1881-1886 közé időzítik.[12][13][14]

Konstantinápoly Budapesten

[szerkesztés]

1896-ban a kor ismert mulatós vállalkozója, Somossy Károly hozott létre az akkori Lágymányosi-tó területén egy keleti stílusú vigalmi negyedet „Konstantinápoly Budapesten” névvel, amely mindössze fél évig működött.[15][16]

  • A kopaszi gát kiépítése (térképrészlet, 1896)
    A kopaszi gát kiépítése (térképrészlet, 1896)
  • Az öböl és a Kopaszi-gát egy második világháborús légifényképen
    Az öböl és a Kopaszi-gát egy második világháborús légifényképen

Későbbi évek

[szerkesztés]

A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi-öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról[17][18] kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi-gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. A Duna medréről a Kopaszi párhuzamművel leválasztott és elmocsarasodásnak indult északi Lágymányosi-tóban 1931-ig halakat tenyésztettek. 1930–1932 között folytatódott a feltöltés 1,425 millió köbméter földdel, a Petőfi híd budai hídfője számára. Egyebek mellett az 1933-1936 között lebontott Tabán házainak romjait is idehordták. Az 1933–1937 között megépült Horthy Miklós híd (1945 után Petőfi híd) projektjével párhuzamosan a mai Goldmann György tér helyét töltötték fel. (Az anyag jelentős részét vasúton, az Andor utcai vontatóvágányon szállították ide.) A budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel.

1945 után további 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ehhez a hatalmas anyagmennyiséget a háborús törmelék mellett a körvasúttól délre, az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Belőle jött létre a mai Lágymányosi-öböl.[17] (Az anyag jelentős részét vasúton, az Andor utcai vontatóvágányon szállították ide.) A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”[19] feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.[20] Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.[21] A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vadromantikus vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.[22]

A Lágymányosi-tó utolsó nyílt vízfelületét 1993-ban temették be. Ide épült a Lágymányosi (Rákóczi híd) budai hídfője.

Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi-gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a Duna alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.[23]

Nemes Gyula filmrendező 1998-tól dokumentumfilmen követte nyomon a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl átalakulását, valamint a rajta sorakozó régi bódék elbontását, az itt élő és az ide járó emberek korabeli élettereit. A filmet két részben mutatták be: A Mulandóság Gátja című 2004-ben, a Letűnt Világok című 2009-ben jelent meg.[24] Utóbbi a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.[25][26][27]

2000-ben itt nyitott ki a West Balkán nevű szórakozóhely, ami hamar fogalommá vált a budapesti éjszakában, azonban 2004-ben a terület átalakításának kezdete után be kellett zárni.[28] A másik népszerű vendéglátóhely a nagy múltú Aranyhal Kisvendéglő volt.[29] Utóbbi helyén nyílt meg 2010 körül a Le Bistro.[30]

Közpark

[szerkesztés]
A Kopaszi gát Budapest egyik legkorszerűbben parkosított területe

A gát és az öböl területe a 2006 utáni beruházásokat követően nyerte el mai, parkosított arculatát, modern vendéglátóhelyekkel, gondozott növényekkel kialakítva. A tervezőknek az épületek kialakításánál fontos szempont volt a gáton kialakítandó komplexum állandóan változó, szezonális jellege és a terület eredeti, spontán kialakult beépítése is erre ösztönözte őket[31] Az öböl és környezetének adottságai kiválóak, amelynek egyedi jelleget ad a Duna-parttal való közvetlen kapcsolat, az öböl kellemes hangulata. Elmondható, hogy Budapestnek szó szerint itt van a legélőbb kapcsolata a Dunával, hisz azon túl, hogy a (vízi)sportolni vágyók, autóutak keresztezése nélkül közelíthetik meg a folyót, az öböl állandó kapcsolatban van a főággal, így a déli végén nyitott öbölbe alacsony vízállás esetén is folyamatosan jut friss víz.

A közkedvelt park életében 2016-ban érkezett el a pillanat, amikor a napi szintű gondozáson felül nagyobb fejlesztések is időszerűvé váltak annak érdekében. Éppen ezért, a BudaPart projekt konkrét építését megelőzően a tulajdonos nagyobb  fejlesztést hajtott végre a területen.[32]

A gát minden szegletére kiterjedt a megújulás:

  • a közvilágítást teljesen kicserélték,
  • 18 000 m2 parkolót,
  • 4700 m2 utat és 840 m2 ülőfelületet újítottak fel,
  • 600 m2 gyepterületet javítottak,
  • 1600 növényt pótoltak,
  • ezen felül új információs táblákat helyeztek ki a park teljes egészében.
Lágymányosi panoráma a Gellért-hegyről: A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a Műegyetem, a Petőfi híd után az ELTE és az Infopark épületei állnak, a háttérben a Rákóczi hídon túl pedig a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát zöld fái látszanak

A Kopaszi gát szomszédságában, Nádorkerten indult 2017 első felében a BudaPart városnegyed fejlesztése. A tervek szerint a lakó- és irodaépületek, valamint az épülő toronyház mellett további zöldfelületekkel gazdagodik az öböl környezete. A beruházó szerint az építkezés a Kopaszi-gát közkedvelt közparkját semmilyen módon nem érintette, de az ingatlantervekben szereplő és 2018-2022 között felhúzott Mol Campus tornya miatt sokan féltették már kiépült parkot.[33][34][35][36]

A Kopaszi-gát az irodalomban

[szerkesztés]
Jókai Mór a svábhegyi nyaralójában rózsái között
Az a dunai sziget, amit említek, ott van a budapesti összekötő vasúti lánchíd fölött. Újszülött sziget. De azért nem „névtelen” sziget; mert ennek már a születésekor megvolt a neve. Ez a Tisza szigete a Dunában.

Vakmerő állítás! Tisza szigete a Dunában! Pedig úgy van.
Mikor Tisza Lajos volt a közlekedési miniszter, az ő auspiciuma alatt hajtották végre a Duna-szabályozást Buda és Pest között, melynek a főváros árvíz elleni biztosítása volt a célja. (E célra be is vált.)
A többek között a Gellérthegytől kezdve Promontorig egy hosszú kőgátat vontak végig a Duna medrében, mely a folyamot szűkebbre szorította.
Hát aztán a gáton kívül maradt vízzel mi történjék? Majd gondoskodik arról Neptunus.
A gát olyan alacsony, hogy minden kisebb áradás keresztülcsaphat rajta, a nagy még inkább. Ilyenkor az áradat sok iszapot lerak: az iszapból zátony lesz, a zátonyból sziget lesz, a szigetből kontinens lesz: a Duna feltölti az elhagyott medrét. Hosszú munka; de ingyen.
És én láttam ezt a szigetet megszületni, felnövekedni, innen a svábhegyi teraszomról.
Első évben csak egy hosszúkás kopasz zátony volt, a másodikban már fölverte a nád, a harmadikban fűzfa és rekettye borította el, s már akkor vadkacsák tanyáztak rajta, később topolyfák emelkedtek ki belőle, varjúk, kányák fészkeltek a lomb közt, földi kutyák, vízi patkányok a fák tövében; tíz, húsz, harminc év múlva már derék liget zöldült rajta, melynek jótékony magányát nyaratszaka szabadságszerető lakosok vették igénybe. (Kérdés, hogy lakos-e az, akinek lakása nincs?)

Így keletkezett évtizedek alatt, az én szemem láttára, az én kedves emlékű barátom, Tisza Lajos intézkedése következtében egy „Tisza-sziget” a Duna közepén.
– Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember[37]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Új zöldpark Dél-Budán Archiválva 2015. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (obol.hu)
  2. ↑ Parkolási díj fizetése. BudaPart - Kopaszi-gát. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
  3. ↑ Hogyan tűnt el a Lágymányosi-tó Budáról?. www.telekitours.hu. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  4. ↑ Régen csak egy tó volt az a városrész, amit ma Lágymányosnak ismerünk. szeretlekmagyarorszag.hu, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  5. ↑ Dunai térkép rész a pesti malmokról
  6. ↑ Dr. Szlávik Lajos-Kaján Imre: Az 1838. évi pest-budai árvíz esemény-története és utóélete. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  7. ↑ Jókora jégdugó okozta a nevezetes pesti árvizet
  8. ↑ Némethy Károly: A Pest-Budai árvíz 1838-ban
  9. ↑ Kvassay műtárgycsoport. [2012. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  10. ↑ Hevesi Lajos: Budapest és környéke
  11. ↑ Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám
  12. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  13. ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  14. ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020. október 4.)
  15. ↑ "don-kanyar": Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly. falanszter.blog.hu , 2010. november 27. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  16. ↑ Híres „orficsekek” és tivornyák Pesten. Magyar Nemzet, 2010. július 26.
  17. ↑ a b Szávoszt-Vass Dániel: A régi lágymányosi Duna-part nyomában (Dunai Szigetek Blog, 2011. május 30.)
  18. ↑ 6. kép A Kopaszi-zátony az 1990-es térszínre vetítve. (Dunai Szigetek Blog)
  19. ↑ Földrajzi fogalmak - polderezés
  20. ↑ A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság
  21. ↑ A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  22. ↑ Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom (Beszélő hetilap, 11. szám, 6 évfolyam, 12. szám, 1994. március 17.)
  23. ↑ Az Arago-birodalom a Lágymányosi-öbölben: Láb az ajtórésben
  24. ↑ Szávoszt-Vass Dániel: Letűnt világok (dokumentumfilmek vízparti fejlesztések romjairól) (Dunai Szigetek Blog, 2013. február 20.)
  25. ↑ Dokumentumfilm a Kopaszi-gátról a mozikban. Cinematrix, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  26. ↑ Varga Ferenc: Arattak a magyarok Karlovy Vary-ban. Origo, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  27. ↑ Hárs Géza: A kelet alkonya, avagy a Letűnt világ és a Kopaszi-gát. HVG, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  28. ↑ Örökre bezár a West-Balkán (Origo, 2011. január 22.)
  29. ↑ Három kívánság (Magyar Narancs, 1997. augusztus 21.)
  30. ↑ XI. kerület Kopaszi gát / Aranyhal Kisvendéglő (ittivott.blogspot.com, 2011. november 14.)
  31. ↑ Kopaszi gát, (építészfórum, 2006)
  32. ↑ Archivált másolat. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  33. ↑ Tenczer Gábor - Száznegyvenhárom méter, amely megváltoztatja Budapestet (Telex.hu, 2021. október 27.)
  34. ↑ Kopaszi-gát, neked annyi! (Schneller István, Budapest volt főépítésze a Mol Campus terveiről). index.hu, 2017. október 4. (Hozzáférés: 2017. november 20.).
  35. ↑ Óriásberuházás a Kopaszi-gáton. origo.hu, 2016. május 14. (Hozzáférés: 2017. november 20.)
  36. ↑ A BudaPart-ra költözik a MOL (Property Market, 2017. október 2.)
  37. ↑ Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kopaszi-gát&oldid=27569298”