Ugrás a tartalomhoz

Lágymányosi-öböl

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 03′ 39″47.465000°N 19.060833°E

A még feltöltetlen északi Lágymányosi-tó, a déli Téli kikötő (mai Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen
A Lágymányosi tó 1880 körül
Légifotó a Lágymányos-öbölről (1943)

A Lágymányosi-öböl egy háromszög alakú öböl Budapesten, a Duna jobb partján. Nevét Lágymányosról kapta, de a fokozatos feltöltések során területe lecsökkent, és a jelenlegi öböl teljes egészében Nádorkert városrészben található.

Földrajz

[szerkesztés]

Az öböl az 1642 és 1643 folyamkilométer szelvények között, Budapest XI. kerületében fekszik, nevével ellentétben Nádorkert városrész területén. Keleti oldala (ahol a folyótól a Kopaszi-gát választja el) 750 m, északi oldala 330 m hosszú. 50 m széles bejárata a déli végén található. Az öböl vízfelülete 11,2 ha. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, Vízpart utca felőli oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3 – 2 m vastagságú iszap borítja.[1]

Élővilág

[szerkesztés]
A Lágymányosi-öböl

A Lágymányosi-öböl vízminősége a Dunáénál lényegesen jobb. 1993-as adatok szerint vizében több mint 22 halfaj él.[1]

Történelem

[szerkesztés]
A Műegyetem CH épülete helyén egykor a Duna medre, illetve ártere húzódott, majd a Kopaszi-gát 1880 körüli megépítése után a Dunától elzárt, vízzel borított „tóvá” alakult, amelyet a 19. század végén – többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal – feltöltöttek. A Szent Gellért téren 50 méter széles (a Kemenes utcáig ér) az 1895-ös feltöltés

Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, amelynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi-gát őse, a 3 km hosszú Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870-1876 között: ez választotta le a hegy alatti szakaszon kiszélesedő Dunáról a Lágymányosi-tó területét.[2][3]

A mai Szent Gellért tértől a mai Lágymányosi-öbölig elkészült gát a pesti oldalán 380 méter széles mederbe szorította a Duna főágát, a budai oldalán pedig leválasztotta a sekély öblöt, létrehozva ezzel a Lágymányosi-tavat.[4] Ide kezdetben egy nagy déli kikötőt terveztek felépíteni, de az iszapos terület erre a célra végül is alkalmatlannak bizonyult.[5]

Az 1881-1886 között feltöltött területen elsőként az 1896-ban elkészült Ferenc József hídtól (ma Szabadság híd) délre, a lágymányosi Egyetemváros részeként a 7,2 hektáron elterülő Műegyetem központi kampuszait építették meg 1909-re. A feltöltés anyagát a kiegyezés és az első világháború közötti évtizedek alatt világvárossá fejlődő főváros építkezései során a házak alapozásához kitermelt bőséges föld képezte. 1930-1932 között folytatódott a feltöltés 1,425 millió köbméter földdel, a Petőfi híd budai hídfője számára. Egyebek mellett az 1933–1936 között lebontott Tabán házainak romjait is idehordták. Az 1933–1937 között megépült Horthy Miklós híd (1945 után Petőfi híd) projektjével párhuzamosan a mai Goldmann György tér helyét töltötték fel. (Az anyag jelentős részét vasúton, az Andor utcai vontatóvágányon szállították ide.) 1941-1943 között épült a Pázmány Péter rakpart alsó, 1995-1996 között pedig a felső útpályája.[6] 1945 után folytatták az 1877-ben felépült Összekötő vasúti hídtól északra eső részének feltöltését a mai Pázmány Péter sétány terepszintjére az ELTE épületek valamint az Infopark helyén. 1945 után további 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ehhez a hatalmas anyagmennyiséget a háborús törmelék mellett a körvasúttól délre, az öböl déli feléből kikotort iszap adta az anyagot, amely így az ottani téli kikötő használhatóságát is javította. Belőle jött létre a mai Lágymányosi-öböl.[7] (Szintén az Andor utcai vontatóvágány segítségével.) A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált.

1896-ban a kor ismert mulatós vállalkozója, Somossy Károly hozott létre az akkori Lágymányosi-tó területén egy keleti stílusú vigalmi negyedet „Konstantinápoly Budapesten” névvel, amely mindössze fél évig működött.[8][9]

A Duna medréről a Kopaszi párhuzamművel leválasztott és elmocsarasodásnak indult északi Lágymányosi-tóban 1931-ig halakat tenyésztettek. A tó utolsó nyílt vízfelületét 1993-ban temették be. Ide épült a Lágymányosi (Rákóczi híd) budai hídfője.

A kikötő mellett már ekkor is fontos szerepet játszott a sport: az déli öböl a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős helye volt. A második világháború után is megmaradt ez a profil. Az 1950-es évektől a KÉV-Metró telepének területigénye után érte el a mai méretét az öböl vízfelülete.[10][11] Az itt működő vendéglátó- és sportlétesítmények állapota leromlott. A kilencvenes évekre a part lepusztulttá vált, vadromantikus élet alakult ki, kis úszóházakkal, horgásztanyákkal, bár sem csatorna, sok esetben még áram és folyóvíz sem állt rendelkezésére.[12][13][14] A kerületi önkormányzat civil kezdeményezésre 1993-ban a területet helyi jelentőségű védett területté nyilvánította.

Nemes Gyula filmrendező 1998-tól dokumentumfilmen követte nyomon a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl átalakulását, valamint a rajta sorakozó régi bódék elbontását, az itt élő és az ide járó emberek korabeli élettereit. A filmet két részben mutatták be: A Mulandóság Gátja című 2004-ben, a Letűnt Világok című 2009-ben jelent meg.[15] Utóbbi a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat.[16][17][18]

2003-ban az önkormányzat és a környékbeli telkek tulajdonosai létrehozták a terület hasznosítására az Öböl XI Kft.-t, amely így egy 45 hektáros fejlesztési területtel rendelkezik.[19] A cég jelenleg három portugál cég tulajdonában van.[20] Az itteni önkormányzati telkek korrupciógyanús privatizációja ügyében 2010-ben Molnár Gyula polgármestert és Lakos Imre alpolgármestert is meggyanúsította az ügyészség.[21] Az öböl környezete 2004-2006 között újult meg.

Tervek

[szerkesztés]

Az öböl környékén BudaPart projekt néven (azaz a Kopaszi-gát – Dombóvári út – Budafoki út – Hengermalom utca által határolt Nádorkerten), a vízfelülettel együtt 56 hektárnyi területen[22]) tervezett fejlesztések két ütemre bomlanak.

Az „A” ütem az öbölhöz közeli 20 hektáros terület fejlesztését jelenti, ahová szabadidős és idegenforgalmi fejlesztéseket (vízi élménypark, wellness szálloda, jégcsarnok) terveznek, míg a megújuló gáton éttermek, kulturális és művészeti helyszínek jönnek létre. Az öbölben homokos strand, sportpályák, vízi színpad, jachtkikötő és a két part között gyalogoshíd létesül.

A „B” ütem 25 hektáros területén főként irodák, lakóépületek épülnek a tervek szerint.[23] A Budafoki út menti irodaépületek fejlesztése a tervek szerint 2009 őszén kezdődött volna.[22] A projekt építkezései 2018-ban indultak be. Azóta Nádorkert beépítettsége zsúfolt képet mutat.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Kilátás a Gellért-hegyről (1875 körül). Még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik
    Kilátás a Gellért-hegyről (1875 körül). Még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik
  • 1910 körül: a Gellért fürdő még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl a töltésparttal
    1910 körül: a Gellért fürdő még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl a töltésparttal
  • 1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd
    1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd
  • Lágymányosi panoráma a Gellért-hegyről 2015-ben: A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a Műegyetem, a Petőfi híd után az ELTE és az Infopark épületei állnak, a háttérben a Rákóczi hídon túl pedig a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát zöld fái látszanak
    Lágymányosi panoráma a Gellért-hegyről 2015-ben: A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a Műegyetem, a Petőfi híd után az ELTE és az Infopark épületei állnak, a háttérben a Rákóczi hídon túl pedig a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát zöld fái látszanak
  • Korabeli térkép részlete. Jól látható a Lágymányosi-öböl, valamint az egykori Kelenföld beépítetlensége
    Korabeli térkép részlete. Jól látható a Lágymányosi-öböl, valamint az egykori Kelenföld beépítetlensége
  • A Kopaszi-gát légifotója
    A Kopaszi-gát légifotója
  • Madártávlatból a Lágymányosi-öböl, Kép: futo.blog.hu
    Madártávlatból a Lágymányosi-öböl, Kép: futo.blog.hu
  • Légifotó
    Légifotó
  • A Lágymányosi Spartacus sporttelep kajak-kenu kikötője az öböl déli végénél
    A Lágymányosi Spartacus sporttelep kajak-kenu kikötője az öböl déli végénél
  • Az öböl északi partján álló Mol Campus tornya
    Az öböl északi partján álló Mol Campus tornya

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b A Lágymányosi öböl. Újbuda. [2012. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  2. ↑ Bécs–Budapest – Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században – Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten – Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  3. ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020. október 4.)
  4. ↑ Hogyan tűnt el a Lágymányosi-tó Budáról?. www.telekitours.hu. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  5. ↑ Régen csak egy tó volt az a városrész, amit ma Lágymányosnak ismerünk. szeretlekmagyarorszag.hu, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  6. ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  7. ↑ Szávoszt-Vass Dániel: A régi lágymányosi Duna-part nyomában (Dunai Szigetek Blog, 2011. május 30.)
  8. ↑ "don-kanyar": Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly. falanszter.blog.hu, 2010. november 27. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  9. ↑ Híres „orficsekek” és tivornyák Pesten. Magyar Nemzet, 2010. július 26.
  10. ↑ Az Andor utcai iparvágány-hálózat (Villamosok.hu)
  11. ↑ Lágymányosi légi fotó 1980-ból (Újbuda Anno Retro XI Facebook oldal, 2020. november 25.)
  12. ↑ Budapart projekt: 100 év után újra élettel telik meg az újbudai öböl. Index.hu, 2018. december 1.
  13. ↑ Csutoros Gergely – Rothadó víziparadicsom (Beszélő hetilap, 11. szám, 6 évfolyam, 12. szám, 1994. március 17.)
  14. ↑ Lágymányos története (Lágymányosi 5-ös számú lakásszövetkezet nem hivatalos honlapja, 2018. december 8.)
  15. ↑ Szávoszt-Vass Dániel: Letűnt világok (dokumentumfilmek vízparti fejlesztések romjairól) (Dunai Szigetek blog, 2013. február 20.)
  16. ↑ Dokumentumfilm a Kopaszi-gátról a mozikban. Cinematrix, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  17. ↑ Varga Ferenc: Arattak a magyarok Karlovy Vary-ban. Origo, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  18. ↑ Hárs Géza: A kelet alkonya, avagy a Letűnt világ és a Kopaszi-gát. HVG, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2013. május 6.)
  19. ↑ A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  20. ↑ Fejlesztői háttér. Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  21. ↑ Újbudát is elbukta az MSZP. Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
  22. ↑ a b Fejlesztés. Öböl XI Kft., 2007. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
  23. ↑ Fejlesztési tervek. Újbuda. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 1.)

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lágymányosi-öböl&oldid=27569179”