Lengyelfalva (Szlovákia)

	Lengyelfalva (Košická Polianka)
	; Lengyelfalva zászlaja
	; Lengyelfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1335
Polgármester	Marta Petrilová
Irányítószám	044 41
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	1030 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	118 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	194 m
Terület	8,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″48.692500°N 21.345800°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 33″, k. h. 21° 20′ 45″48.692500°N 21.345800°E
	Lengyelfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Lengyelfalva (egyértelműsítő lap).

Lengyelfalva (szlovákul: Košická Polianka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

Története

1334-ben „Lengenfalua” néven említik először. A későbbi középkori említései során is többnyire „Lengenfalua”, illetve „Lengenfalwa” alakban szerepel. Az Aba nemzetség birtoka volt, majd mivel az Aba nembeli László fia Domonkos fiú utód nélkül halt meg, 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1337-ben az abaszéplaki apátság határleírásában „Byster” falu szomszédjaként említik a települést. 1415-ben Luxemburgi Zsigmond a birtokot Czudar Péternek adományozta. 1424-ben említik a falu templomát és papját is. 1427-ben 26 portát számláltak a faluban, ami mintegy 130 lakost jelenthetett. Birtokosai a Czudar, Perényi, Palásthy és Wieland családok voltak. 1508-ban rövid időszakra Kassa városáé lett, majd az abaszéplaki apátságé. 1553-ban már csak négy porta állt a településen. Az 1565-ös tizedjegyzék arról tanúskodik, hogy ekkor 11 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a faluban. 1598-ban 18 háza volt. 1740-ben a régi, Palásthy Ferenc által építtetett temploma leégett, helyére kisebb templom épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGYELFALVA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Palásti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarcza vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, Kassa Városához nem messze van.”^[2]

A 18. században malma is volt, melyet az 1888-as árvíz pusztított el. Lakói mezőgazdasággal, vaskohászattal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással foglalkoztak. Korábbi iskoláját 1810-ben építették, ami a mai iskola helyén állt. A 19. század második felétől szeszfőzde is üzemelt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengyelfalva, (Polyánka), tót falu, Abauj vmegyében: 468 kath., 2 evang., 62 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határát némellykor a Tarcza vize kárositja. F. u. többen. Ut. posta Kassa 2 mfd.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: [...] Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1746-ban 80 lakosa volt, többségben reformátusok, vegyesen magyarok és szlovákok.

1910-ben 583-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 914 lakosából 887 szlovák volt.

2011-ben 973 lakosából 716 szlovák és 52 roma.

Nevezetességei

Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1875-ben épült.
Itt született és itt is halt meg Tóth András, aki az 1880-as években az Egyesült Államokba emigrált a családja megélhetése érdekében, majd 1891. január 1-jén a pennsylvaniai Braddockban található J. Edgar Thomson acélműben kialakult zavargások során gyilkosság gyanújába keveredett. Az egyik munkavezető halálát követően ártatlanul gyanúsították meg azzal, hogy része volt a cselekményben, majd halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre enyhítettek. Ártatlanságára csak a valódi tettes halálos ágyán tett vallomása után, 1911-ben derült fény. Ezután szabadult, közel húsz év után, és tért vissza Lengyelfalvára, ahol haláláig élt. ^[5] Az eset hatására indult el az Egyesült Államokban az a mozgalom, mely az ártatlanul elítélt emberek kártalanítását biztosította.

További információk

Megjegyzés

Szintén Lengyelfalvának hívták 1899-ig az Erdélyben található Székelylengyelfalvát

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
↑ Az amerikai siralomházba küldött magyar, aki húsz évével fizetett egyetlen kuncogásért (magyar nyelven). telex, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 3.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 19.)

[5] Az amerikai siralomházba küldött magyar, aki húsz évével fizetett egyetlen kuncogásért (magyar nyelven). telex, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 3.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]