Kelebény
| Kelebény (Klubina) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Božena Poliačková | ||
| Irányítószám | 023 04 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 537 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 15,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 27″, k. h. 18° 53′ 34″49.357500°N 18.892778°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 27″, k. h. 18° 53′ 34″49.357500°N 18.892778°E | |||
| Kelebény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelebény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kelebény (szlovákul Klubina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 30 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Kelebény a Beszterce-völgy egyik legrégibb települése, mely valószínűleg a korai szláv időktől fogva folyamatosan lakott. Neve pataknévként 1417-ben Karásznó határleírásában szerepel először. Egy évvel később a karásznói határkijelölésben szerepel egy „Kulbucza” elnevezés, amely egy határos szétszórt településre, valószínűleg a mai falu első kezdeményére utal. 1535-ben a sztrecsényi uradalomról szóló feljegyzésben olvasható a Klubina nevű telep, amely pásztorok betelepülésével keletkezett.
Az első írásos említés a faluról 1662-ből származik, mely szerint a sztrecsényi uradalomhoz tartozó településen a bírón kívül 7 parasztgazdaság, pásztorszállás és legelő található. A 17. század végétől Klubinán üveghuta is működött, melyet a 18. század elején Windischgrätz gróf korszerűsített. Egykori termékei ma a Kiszucai Múzeumban láthatók. 1712-ben 10 adózó portája volt, 1720-ban malmát is említik. 1728-ban 8 házban 25 lakos élt a településen. Ezután a lakosság száma rohamosan nőtt, 1784-ben 60 háza és 344 lakosa volt, 1798-ban már 600-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLUBINA. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Ó Beszterczének szomszédságában, és annak filiája, határában fája, legelője, és keresetre módgya van, de földgye soványas.”[2]
A falu temetőjét 1811-ben létesítették, ekkor épült a közelében álló harangláb is. 1828-ban 16 házában 361 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 35 lakos esett áldozatul. 1850-ben 779 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fafaragással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kubina, vagy Klubina, Trencsén m. tót falu, egy mély völgyben: 770 kath., 9 zsidó lak. Sovány határ, hasznos legelő. F. u. Szina család. Ut. p. Zsolna.”[3]
Egyházi iskoláját 1891-ben alapították. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1925-ben faszállítás céljából a kelebényi völgyben 9788 m erdei vasutat építettek, mely 1931-ig üzemelt. A falut 1945. április 27-én foglalták el a szovjet csapatok. Kultúrháza 1955-ben épült, 1983-ban kőbányát nyitottak a határában.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 633, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 529 szlovák lakosa volt.
2011-ben 537 lakosa volt, ebből 510 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Útikápolnája 1823-ban épült, népi munka.
- Fa haranglába 19. századi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 31.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
