Kende (település)
| Kende (Kendice) | |||
 | |||
| A Szent Mihály templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1249 | ||
| Polgármester | Jozef Hlavatý | ||
| Irányítószám | 082 01 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2055 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 195 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 236 m | ||
| Terület | 9,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 21° 14′ 30″48.925000°N 21.241667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 21° 14′ 30″48.925000°N 21.241667°E | |||
| Kende weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kende témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kende (szlovákul: Kendice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 8 km-re délre, a Tarca jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe ősidők óta lakott. Az újkőkorban a bükki kultúra emberének települése állt itt, később a péceli, majd a puhói kultúra embere lakta, valamint a Nagymorva birodalom idejéből is találtak településmaradványokat.
1249-ben IV. Béla király adománylevelében „Kendy” alakban említik először. A 13. században az Aba nembeli Péter és Jób mester birtoka. A 14. században Sáros várának uradalmához tartozott. 1338-ban „Ketkendy”, 1427-ben „Kendi” a neve és 26 portája adózott. 1478-ban „Naghkendi” és „Kyskendi” alakban szerepel a forrásokban, mivel a 15 és 17. század között két faluból, Kis- és Nagykendéből állt. 1787-ben 84 házában 641 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KENDE. Kendicze. Német falu Sáros Várm, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak lakhelyeivel ékesíttetik, határja jó termékenységű, réttye sarjút is terem, legelője elég, fája is, piatzozásra alkalmatos.”[2]
1828-ban 98 háza és 704 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gabonakereskedelemmel, állattartással és fuvarozással foglalkoztak. A 19. században határában homokbánya működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kende, tót falu, Sáros vmegyében, a Tarcza mellett, Eperjeshez délre 1 mfdnyire: 642 kath., 4 evang., 69 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje is, de rétje különösen jó; erdeje van. F. u. többen.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Ma lakói főként földműveléssel, zöldségtermesztéssel foglalkoznak, illetve a környék magáncégeinél dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 602-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1617 lakosából 1517 szlovák és 90 cigány volt.
2011-ben 1819 lakosából 1650 szlovák és 76 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1819-ben létesült klasszicista stílusban.
- Barokk-klasszicista kastélya 1792-ben épült.
- Klasszicista kápolnája a 19. század elején készült.
- Klasszicista kúria a 19. század elejéről.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.kendice.eu/obec-2/sucasnost-obce/demografia/demografia-2023-518sk.html
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
További információk
[szerkesztés]Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
