Kangdzsini fazekasműhelyek
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| kangdzsin ()i fazekasműhelyek | |
| Besorolás: 68. történelmi látványosság | |
 | |
| Ország |  Dél-Korea |
| Elhelyezkedése | Kangdzsin (), Dél-Csolla () |
| Terület | 0,67[1] km² |
| Felvétel ideje | 1963. január 21.[1] |
| Felügyelő szervezet | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal |
 kangdzsin ()i fazekasműhelyek
Pozíció Dél-Korea térképén
| |
 é. sz. 34° 30′ 31″, k. h. 126° 48′ 53″34.508500°N 126.814600°EKoordináták: é. sz. 34° 30′ 31″, k. h. 126° 48′ 53″34.508500°N 126.814600°E | |
A kangdzsin ()i fazekasműhelyek (hangul: 강진 고려청자 요지, Kangdzsin Korjo cshongdzsa jodzsi, handzsa: 康津 高麗靑瓷 窯址, RR: Gangjin Goryeo cheongja yoji) örökségvédelem alatt álló terület Dél-Korea Dél-Csolla () tartományában, Kangdzsin () megyében, mely mintegy száz Korjo () (918–1392) korabeli égetőkemencét foglal magába. Ezen felül több tucat hasonló fazekasműhely van szétszórva a környéken. A terület 1994-ben óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.[1][2]
Jellemzői
[szerkesztés]
Kangdzsin () megye falvaiban, a tengerparton elszórva számos Korjo () kori fazekasműhely található, ahol hajdanán agyagedényeket és szeladon tárgyakat készítettek. Sok található belőlük a területen keresztülvágó Jonguncshon () patak mentén. Ideális helyszín volt ez a fazekasság műveléséhez, a környék hegyei gazdagok kaolinitban és szilícium-dioxidban, és a szükséges mennyiségű faanyag is megtermett itt. A tengerparti elhelyezkedés lehetővé tette a könnyű és gyors szállítmányozást is. Csak Jongun-ri () faluban több mint 75 égetőkemence található, itt a 10. század elejétől a 11. század közepéig szeladonedényeket gyártottak. Az itt talált töredékek kékes színűek, ami azt jelenti, hogy a fazekasok még nem sajátították el a korra később nagyon jellemző zöld színű szeladon készítési technikáját. Mintegy 37 műhely jó állapotban maradt fenn. A területen kínai égetőkemencékre utaló maradványokat is találtak. Kjejul-ri () faluban 59 műhely található, itt a 11. század vége és a 13. század eleje között dolgoztak a fazekasmesterek. Szadang-ri () területén 43 ilyen műhely fedezhető fel, többségük erőteljesen leromlott állapotú, mivel a területet később felszántották. Itt a 12. és 13. század közé sorolhatók a leletek, melyek már jellegzetes zöld színű szeladonra utalnak. Néhány műhely talán még a 14. században is működött itt.[1][2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Goryeo Celadon Kiln Site, Gangjin. CHA. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- ↑ a b Kangjingun Kiln Sites. UNESCO. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Természeti | |||
| Javasolt |
| ||
