Kaja kori halomsírok
|
Ez a terület a világörökség része |
| Kaja () kori halomsírok | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Dél-Korea |
| Világörökség-azonosító | 1666 |
| Típus | kulturális helyszín |
| Kritériumok | (III) |
| Felvétel éve | 2023 |
| Elhelyezkedése | |
 Kaja kori halomsírok
Pozíció Dél-Korea térképén
| |
 é. sz. 35° 14′ 14″, k. h. 128° 52′ 25″35.237264°N 128.873725°EKoordináták: é. sz. 35° 14′ 14″, k. h. 128° 52′ 25″35.237264°N 128.873725°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaja kori halomsírok témájú médiaállományokat. | |
A Kaja () kori halomsírok a Koreai-félsziget déli részén az i. sz. 1. és 6. század között kialakult Kaja () konföderációnak tulajdonított temetkezési helyek, sírhalmokkal. A temetők földrajzi eloszlásuk és tájképi jellemzőik, a temetkezési típusok és a sírmellékletek révén az állam politikai rendszerének jellegzetességeiről tanúskodnak. A konföderációban a települések autonóm, politikailag egyenrangú felekként léteztek, miközben kulturális közösségeik voltak. A sírhelyek új sírformáinak bevezetése és a sírkamrákban a térbeli hierarchia erősödése a Kaja () társadalom által a történelme során megélt strukturális változásokat tükrözi.[1] A helyszín 2019 óta szerepelt az UNESCO világörökségi javaslati listáján, és 2023. szeptember 17-én nyilvánították a világörökség részévé.[2]
Helyszínek
[szerkesztés]| # | UNESCO- azonosító |
Koreai elnevezés | Átírt név | Hely | Kép |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 1666-001 | 대성동 고분군 | Teszong-tong () | Kimhe (), Dél-Kjongszang () | 
|
| 2. | 1666-002 | 말이산 고분군 | Mariszan () | Haman, Dél-Kjongszang () | .jpg)
|
| 3. | 1666-003 | 옥전 고분군 | Okcson () | Hapcshon (), Dél-Kjongszang () | 
|
| 4. | 1666-004 | 지산동 고분군 | Csiszan-tong () | Korjong (), Észak-Kjongszang () | 
|
| 5. | 1666-005 | 송학동 고분군 | Szonghak-tong () | Koszong (), Dél-Kjongszang () | 
|
| 6. | 1666-006 | 유곡리와 두락리 고분군 | Jugok-ri () és Durak-ri | Namvon (), Észak-Csolla () |
|
| 7. | 1666-007 | 교동과 송현동 고분군 | Kjo-tong () és Szonghjon-tong () | Cshangnjong (), Dél-Kjongszang () | 
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gaya Tumuli. UNESCO. (Hozzáférés: 2023. szeptember 18.)
- ↑ Ancient Tombs Listed as UNESCO World Heritage Site. The Chosun Ilbo. (Hozzáférés: 2023. szeptember 18.)
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Természeti | |||
| Javasolt |
| ||
