Ugrás a tartalomhoz

Kajárpéc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kajár (Győr vármegye) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a Győr-Moson-Sopron vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kajár (egyértelműsítő lap).
Kajárpéc
Kajárpéc címere
Kajárpéc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterLaki György (független)[1]
Irányítószám9123
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1312 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 17° 38′ 04″47.488011°N 17.634361°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 17° 38′ 04″47.488011°N 17.634361°E
Kajárpéc (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Kajárpéc
Kajárpéc
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kajárpéc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajárpéc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kajárpéc község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban, mely 1950-ben jött létre Kajár és Kispéc községek egyesítésével.

Fekvése

[szerkesztés]

Győrtől 25 kilométerre délre fekszik, Győr-Moson-Sopron vármegye déli határszélén, a Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál; felszíne változatos.

A szomszédos települések: északkelet felől Tényő, kelet felől Sokorópátka, dél felől a már Veszprém vármegyéhez tartozó Lovászpatona, délnyugat felől Szerecseny, nyugat felől Gyömöre, északnyugat felől pedig Felpéc.

Megközelítése

[szerkesztés]

Kajárpéc legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pápa és Győr térségét összekötő 83-as főút, annak ellenére is, hogy a település közigazgatási területét a főút bő 5 kilométerre elkerüli. Kajárpéc északi településrésze, Kispéc azonban két irányból is megközelíthető a főút felől: északi irányból, Győr felől Győrszemere előtt letérve a 8308-as úton, déli irányból, Pápa felől pedig téti letéréssel. Ez utóbbi esetben a 8306-os útra lekanyarodva végig kell haladni Gyömöre központján, majd e község déli szélétől mintegy 2 kilométernyire kell balra fordulni, a 83 125-ös számú mellékútra.

A település déli része, Kajár tulajdonképpen zsákfalunak tekinthető, mert csak a 8308-as úton érhető el, amelynek ott vége is szakad.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Gyömöre vasútállomása, Kispéc központjától körülbelül 8, Kajártól mintegy 10 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.

Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén előkerült római pénzek, kőkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetőleg már az újkőkor és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek bizonyítják a folyamatosságot.

Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a Szent Mauríciusz Monostor nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László király 1086. évi megerősítő oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A 15. század elején földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést. Kajár első temploma föltehetőleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erőszakkal elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat emlékezik meg a patonaiak 14. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is emlegetik az oklevelek. A 15. század végén Kispéc a gróf Cseszneky és Gencsy családok birtoka volt. A 16. század közepétől a török közeledésének hírére többször elmenekült a lakosság, s csak Győr 1598. évi visszafoglalása után kezdődött meg újra a visszatelepülés. Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedőknek, még jó néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli apátnak.

1654-től a 18. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez időből említik a falu első evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és első tanítóját, Bődi Györgyöt. 1698-ban Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a kispéci protestáns templom, helyette 1780-1789[3] között épült föl a mostani. 1748-ban pedig a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot 1800 novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetőség.

1938-ban a sokoróaljai járásban lévő Kajár nagyközséget 1548 magyar lakta, közülük 1355 volt őstermelő, 125 iparos, 24 kereskedő, a többi nyugdíjas és alkalmazott. Egy katolikus óvoda és 2 katolikus iskola volt a faluban, s a 4050 kat. holdból 1370 holdat birtokolt a pannonhalmi Szent Benedek-rend. Idetartozott Alsómalom, Apátmajor, Belsőmalom, Disznójárás-körüli telep, Gyirdombi település, Kiskajár, Miklósmajor, Sárkánymajor és Téglaház. Kispéc kisközség a hozzá tartozó Világospusztával közigazgatásilag Kajárhoz tartozott 672 lakosából 537 volt evangélikus, 120 katolikus; 568 őstermelő, 45 iparos és 10 kereskedő. Egy evangélikus elemi iskolája volt.
Kajár község 1937-ben fennállásának 900. évfordulójára Népházat épített, amely az 50-es évek végéig volt otthona a kluboknak, egyesületeknek, színjátszóknak és a művelődni, szórakozni vágyóknak. Később mozi és művelődési otthon lett.

1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. A festői dombok lábánál húzódó falu viszonylag ma is csendes, nyugalmas. Kiépített víz-, csatorna- és telefonhálózata van. Körzeti orvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást. 1978-ban épült a takarékszövetkezet székháza. Óvodát tart fönn a község, általános iskolájába járnak a felpéci felsősök is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kokas József (független)[4]
  • 1994–1998: Kokas József (független)[5]
  • 1998–2002: Kokas József (független)[6]
  • 2002–2006: Kokas József (független)[7]
  • 2006–2010: Laki György (független)[8]
  • 2010–2014: Laki György (független)[9]
  • 2014–2019: Laki György (független)[10]
  • 2019–2024: Laki György (független)[11]
  • 2024– : Laki György (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1273
1284
1274
1272
1284
1266
1269
1289
1294
1312
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 2,6%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 3,4% (14,9% nem nyilatkozott).[12]

Itt születtek

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]

A településen két műemléki védelem alatt álló templom található: Kajáron a 224 éves katolikus, Kispécen a 235 éves evangélikus templom, valamint a szőlőhegyen hat darab műemlék borospince is áll.[13]

  • A kajári katolikus templom
    A kajári katolikus templom
  • A kispéci evangélikus templom
    A kispéci evangélikus templom

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Jászberényi Ferencné írása átdolgozásával.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Az evangélikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  4. ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  12. ↑ Kajárpéc Helységnévtár
  13. ↑ Kajárpéc műemlékei. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. október 23.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kajárpéc&oldid=27426165”