Ugrás a tartalomhoz

Felsőtölgyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horná Poruba szócikkből átirányítva)
Felsőtölgyes (Horná Poruba)
A Szent Katalin templom
A Szent Katalin templom
Felsőtölgyes zászlaja
Felsőtölgyes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1355
PolgármesterMilan Staňo
Irányítószám018 35
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség1084 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület13,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°E
Felsőtölgyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtölgyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtölgyes (1899-ig Felső-Poruba, szlovákul Horná Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Illavától 8 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1355-ben a kaszai váruradalom birtokainak összeírásában említik először „Poruba” néven. 1356-ban a Kisporubaként említett Alsótölgyestől megkülönbötetésül „Nag Poruba”-ként szerepel egy okiratban. Felsőporubaként 1358-ban szerepel először. 1390 és 1409 között elhúzódó viszály volt a kaszai és az illavai váruradalmak között a község birtoklásáról. A falu régi templomáról 1566-ban tesznek először említést, gótikus stílusú volt és a 15. század első felében épült. A 16. században a falu lakói reformátusok lettek. 1598-ban 27 portát számláltak a faluban. 1671-ben tértek vissza a lakosok a katolikus hitre. 1683-ban német katonaság rabolta ki a templomot és a plébániát. 1784-ben 68 házában 469-en laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Poruba, Felső Poruba, Kő Poruba. Három tót faluk Trentsén Vármegyében. Alsónak, és Felsőnek földes Urai Gróf Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Missénnek szomszédságában, mellynek filiáji; Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.[2]

1828-ban 62 házában 635 lakos élt. 1831-ben kolera pusztított a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, Illavához 1 1/2 óra: 601 kath., 1 zsidó lak. Kath. fil. templom. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.[3]

Katolikus iskolája 1880-ban épült. 1900-ban 654 lakosa volt. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 706-an lakták, ebből 685 szlovák, 19 magyar és 2 német anyanyelvű; illetve 704 római katolikus és 2 református vallású volt.

1970-ben 1340 lakosából 1339 szlovák volt.

1980-ban 1245 lakosából 1240 szlovák volt.

1991-ben 1096 lakosából 1089 szlovák volt.

2001-ben 1111 lakosából 1093 szlovák volt.

2011-ben 1061 lakosából 1034 szlovák volt.

2021-ben 1084 lakosából 1075 szlovák, (+1) ruszin, 5 (+3) egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült, 1959-ben megújították. A templommal egyidőben épült a plébánia is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]