Kerekgede
| Kerekgede (Hodejovec) | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1246 | ||
| Polgármester | Zoltán Kovács | ||
| Irányítószám | 980 02 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 172 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 205 m | ||
| Terület | 11,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 00′ 57″48.282400°N 20.015800°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 00′ 57″48.282400°N 20.015800°E | |||
| Kerekgede weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekgede témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kerekgede (szlovákul: Hodejovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 18 km-re délre, a Cseres-hegység dombjai között fekszik.
Története
[szerkesztés]1246-ban "Gede" néven említik először, a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. Kerekgede néven az 1427-es adóösszeírásban említik először. A 15. században a Kaplony és a Pálóci családé. A 16. századtól az ajnácskői váruradalomhoz tartozott. A török támadásai a falu lakosságát megnegyedelték. 1773-ban csak 10 jobbágy és 2 zsellércsalád lakta. 1828-ban 39 házában 361 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint: "Kerek Gede. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai kúlömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Putnokhoz három, Rimaszombathoz 1 1/2 mértföldnyire, határbéli földgyének nagyobb részsze közép termékenységű, de hegyes mellyet a’ záporok járnak, eladásra helye Rimaszombatban, legelője szoross, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: "Kerekgede, Gömör v. magyar falu, Serkéhez 1 órányira: 361 kath. lak. F. u. többen."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Kerekgede, a feled-füleki vasútvonal közelében fekvő magyar kisközség, 92 házzal és 393 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt s annak sorsában osztozott. 1427-ben Keregede, a XVII. században pedig Kerékgedő néven említik. A mult század elején az Egerfalussy, a De La Motte grófi, a báró Vécsey és a báró Kemény család volt a birtokosa, most pedig báró Kemény Jenő. A kath. templom építési ideje ismeretlen. Ide tartoznak Vigyorgó, Sektörő és Sziget puszták. A község postája Várgede, távírója és vasúti állomása Feled."[4]
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 423-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 209 lakosából 115 magyar és 89 szlovák.
2011-ben 199 lakosából 99 szlovák és 89 magyar.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1737-ben barokk stílusban épült. 1836-ban klasszicista stílusban építették át.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 30.)
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ |
|
| Települések |
|
