Giulio Cabianca
Giulio Cabianca | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1923. február 19. Verona |
Elhunyt | 1961. június 15. (38 évesen) Modena |
Nemzetisége | olasz |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1958 - 1960 |
Csapata | O.S.C.A., privát Maserati & Cooper |
Nagydíjak száma | 4 (3 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 0 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
Első nagydíj | 1958-as monacói nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1960-as olasz nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giulio Cabianca témájú médiaállományokat. |
Giulio Cabianca (Verona, 1923. február 19. – Modena, 1961. június 15.) olasz autóversenyző. Azon 51 versenyző egyike, akik Formula–1-es autóban veszítették életüket. 33 haláleset történt nagydíjhétvége során, további 18-an hunytak el tesztelésen vagy bajnokságon kívüli Formula–1-es versenyen.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]1951-ben az 1100 köbcentiméteres, 1952-ben az 1500 köbcentiméteres, 1958-ban a GT kategóriában lett olasz bajnok. A Targa Florión és Mille Miglián kategóriagyőzelmet szerzett, abszolút értékelésben megnyerte a Giro di Calabria, Coppa della Dolomiti versenyeket és Nápolyi Nagydíjat, Olaszországon kívüli eredményeit pedig a paui Formula–2-es futamon szerzett harmadik helyezés fémjelzi. Eredményei láttán Enzo Ferrari sportautó-csapatába igazolta őt 1959-ben, Messinában második, a Targo Florión negyedik helyet szerzett a vörös istállóval.
A Formula–1-ben az 1958-as monacói nagydíjon egy Formula–2-es autóval indult, de nem tudta magát kvalifikálni a versenyre. Az olasz nagydíjon motorhiba miatt esett ki. A következő évi olasz versenyen nyolc kör hátrányban a tizenötödik helyen ért célba egy privát Maseratival. Utolsó Formula–1-es versenyén az 1960-as olasz nagydíjon amelyet a nagy brit csapatok, a BRM, Cooper és Lotus bojkottáltak, a gyári Ferrarik és Porschék közé beékelődve negyedik helyről indulhatott, és bár két kör hátrányban, de ugyanebben a pozícióban ért célba. Ezt a versenyt a Scuderia Castellotti csapat színeiben teljesítette, amelyet az 1957-ben elhunyt Eugenio Castellotti emlékére hoztak létre.
1961 közepén a Mille Miglián elért második hely került a dicsőséglistájára, és a Scuderia Castellottival arra készült, hogy újra a Formula–1-ben induljon. A 38 éves versenyző június 15-én a modenai aszfaltcsíkon tesztelte a Cooper-Ferrarit. Az 1959-ben bajnoki címet nyert Cooper T51-es autóba egy Ferrari Tipo 533, 2 literes motort szereltek bele. Rá is volt írva a motorra, hogy Castellotti. Mivel az Aeroautodromo di Modenán versenyzőiskola is működött, eleinte lassú tempóban körözgetett, és csak késő délután gyorsított, mikor a tanoncok távoztak. A kilencedik körében valószínűleg az autó sebességváltója hibásodott meg, Cabianca nem tudta a Coopert megfékezni. Hogy elkerülje az ütközést, egyenesen a pálya kapuja felé vette az irányt, amely épp nyitva állt. A pillanat hevében született, meggondolatlan döntés volt. A kapu ugyanis egyenesen a Via Emiliára, Észak-Olaszország egyik legforgalmasabb útjára nyílt. Az autó először egy nézőt talált el, aki a pályát figyelte, majd egy biciklivel, egy motorral, egy kisteherautóval és három parkoló kocsival ütközött.[2] A motor és a kisteherautó sofőrje azonnal életét veszítette. A kisteherautó súlyos fémtömböket szállított, egyikük lerepült a járműről, ez ölte meg a kerékpárost. A néző súlyosan sérült, de életben maradt. Cabianca autóját egy szemközti üzlet fala állította meg. A versenyzőt eszméleténél találták, és a közeli kórházba szállították, ahol néhány órán belül elhunyt.
Eredményei
[szerkesztés]Teljes Formula–1-es eredménylistája
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | Modell | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1958 | O.S.C.A. Automobil | O.S.C.A. (F2) | O.S.C.A. Straight-4 | ARG |
MON DNQ |
NED |
500 |
BEL |
FRA |
GBR |
GER |
POR |
NC | 0 | ||
Jo Bonnier | Maserati 250F | Maserati Straight-6 | ITA Ki |
MOR | ||||||||||||
1959 | Ottorino Volonterio | Maserati 250F | Maserati Straight-6 | MON |
500 |
NED |
FRA |
GBR |
GER |
POR |
ITA 15 |
USA |
NC | 0 | ||
1960 | Scuderia Castellotti | Cooper T51 | Ferrari Straight-4 | ARG |
MON |
500 |
NED |
BEL |
FRA |
GBR |
POR |
ITA 4 |
USA |
19. | 3 |
Le Mans-i 24 órás autóverseny
[szerkesztés]Év | Csapat | Autó | Csapattárs | Helyezés |
---|---|---|---|---|
1955 | Edgar Fronterras | Osca MT4 1500 | Giuseppe Scorbati | 11. |
1959 | Scuderia Ferrari | Ferrari Dino 196S | Giorgio Scarlatti | Kiesett |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Retro – Aki három ártatlant magával vitt”, formula.hu, 2016. február 19. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ „50 éve történt: Cabianca halála”, f1classic.blog.hu, 2011. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
További információk
[szerkesztés]- "The Grand Prix Who's Who", Steve Small, 1995