Gellért (település)
Gellért (Geraltov) | |||
Görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1339 | ||
Polgármester | Danka Dobranská | ||
Irányítószám | 082 67 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 122 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 518 m | ||
Terület | 10,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 08′ 17″, k. h. 21° 15′ 32″49.138056°N 21.258889°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 17″, k. h. 21° 15′ 32″49.138056°N 21.258889°E | |||
Gellért weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gellért (1899-ig Gerált, szlovákul: Geraltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Csergőzávod és Zsetek tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 17 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 13. század második felében a német jog alapján alapították, 1339-ben „Geralthfolua” alakban említik először. Nevét a valószínűség szerint alapítójáról kapta. 1383-ban „Geralth” néven tűnik fel. 1427-ben a raszlavicai uradalom része volt, akkor 9 porta után adózott. 1787-ben 19 házában 195 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERALT. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bornemisza Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zombori járásban, határja közép termékenységű, fája elég, legelője, réttye jó, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 32 háza volt 250 lakossal, akik állattartásból és erdei munkákból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gerláth, vagy Gerald, orosz falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 28 romai, 243 görög kath., 6 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Termékeny határ. F. u. Bornemisza.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Földműves szövetkezetét 1957-ben alapították. Lakói a mezőgazdaságban és Eperjes üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 149 lakosából 146 szlovák volt.
2011-ben 132 lakosából 124 szlovák.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Stima Ilona, Tartally Józsefné (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) író, költő, 1909-től egy darabig itt élt a településen.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1792-ben épült.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.