Ugrás a tartalomhoz

Németújvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Güssing szócikkből átirányítva)
Németújvár (Güssing)
A város fölé magasodó vár.
A város fölé magasodó vár.
Németújvár címere
Németújvár címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangváros, járási székhely
Járás
Alapítás éve1157
PolgármesterVinzenz Knor (SPÖ)
Irányítószám7540
Körzethívószám03322
Forgalmi rendszámGS
Testvérvárosok
Lista
Olecko
Népesség
Teljes népesség3610 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület49,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 16° 19′ 23″47.059167°N 16.323056°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 33″, k. h. 16° 19′ 23″47.059167°N 16.323056°E
Németújvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Németújvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsőőrtől 38 km-re délre, Körmendtől 24 km-re nyugatra, Szombathelytől 46 km-re délnyugatra fekszik, Dél-Burgenland legjelentősebb települése. Békafalu, Kiskolozsvár, Orbánfalu és Várszentmiklós települések tartoznak hozzá. Ma már csak közúton közelíthető meg: Felsőőr felől a B57 főúton, a Pinka völgyéből a B56 főúton. Körmend felől Pinkamindszent érintésével a B56a főúton, Szombathely felől Pornóapáti vagy Szentpéterfa irányából a legrövidebb az útvonal.

A kataszteri közösségek Kiskolozsvár, Güssing, Békafalu, Várszentmiklós, Bányácska és Orbánfalu.[1]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Szalónakkal összeolvadt egykori Óvárhoz viszonyítva kapta nevét, előtagja lakosságára utal. Német neve az ófelnémet Guzzinga névből ered, melynek eredeti jelentése Gozzo emberei. Egykor német neve alapján Küszénnek is nevezték.

Története

[szerkesztés]

1157-ben "Kiscen" 1198-ban "Novum Castrum", 1263-ban "Wywar" néven említik. A Héder nembeli Wolfer II. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.

Németújvár – Güssing – légi fotó
Németújvár – Güssing – légi felvétel
Németújvár – Güssing a magasból

A vár alatti települést 1427-ben Civitas Wywar alakban már városként említik.[2] Plébániatemploma már 1200 körül felépült, Szent Jakab tiszteletére szentelték. Királyi vám és harmincadszedő hely volt. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Még ebben az évben a király Újlaky kérésére polgárait és jobbágyait minden vám és harmincad kötelezettségük alól felmentette.[2] 1519-ben Újlaky Lőrinc ágoston-rendi szerzeteseket telepített ide, akik részére a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort épített. 1524-ben Újlaky halála után Németújvár Batthyány birtok lett. 1532-ben a török a várost felgyújtotta, de a várral nem boldogult. 1569-ben a reformáció hatására Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. A részben romos kolostor ezt követően iskolaként működött. 1582-ben Batthyány Boldizsár támogatásával kezdte meg működését Németújváron Manlius nyomdája, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német nyelvű munka volt. Batthyány Ádám miután visszatért a katolikus hitre elhatározta új kolostor a templom felépítését, melyeket 1648-ban a ferences barátoknak adott át. A kolostor templomát 1652-ben szentelték fel. 1683-ban Németújvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal Thökölynek meghódolt, Bécs felmentése és a törökök visszavonulása után azonban csakhamar visszatértek a király pártjára. A Rákóczi-szabadságharc alatt Batthyány Ferenc a király pártján maradt, noha a vasmegyei nemesség nagy része Rákóczihoz csatlakozott.

Fényes Elek szerint

„Németujvár Güssing, német m. város, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelytől dél-nyugotra 4 órányira, 1217 kath., 33 evang., 8 ref., 526 zsidó lak. Van itt ferenczi kolostor és szentegyház, melly alatt szemlélhetni az érdemekkel tündöklő Batthyáni nemzetség sirboltját, 1 synagóga, 1 gyógyszertár, 2 jó vendégfogadó, a várhegy alatt egy herczegi nyári mulató kastély, kellemes angolkerttel; vele határos a grófi kert. A számos zsidók gyapjuval, bőrökkel, gubacscsal élénk kereskedést folytatnak. De leginkább nevezetessé teszi e várost, magánálló hegyen épült vára. Hajdan ez határerősség lévén, nagyon megerősittetett, s még csak 80 évvel ezelőtt egész épségben lehete látni minden épületeivel, bástyáival, sánczaival és körülövedző posványaival, de már ma épületeinek csak néhány romjai láthatók, a posvány helyeken pedig viruló rétek mosolyganak. A maig is fennmaradt épületek közé tartoznak: 1.) a vártemplom. 2.) a vártornya harangokkal és órával, három csinos szobájában láthatni több régi hires férfiaknak érczből öntött mellképeit, számos apróbb festett képekkel együtt, mellyek közt a Hogarth torz darabja emlitésre méltó. 3) a családterem, 19 nagy formában levő, s ezen dicső nemzetségnek ugyanannyi elődeit ábrázoló képeivel. 4) a fegyvertár, nehány vasingekkel, paizsokkal, koplyákkal, egy igen régi zászlóval, pánczélos emberrel, stb. 5) a kősziklába vésett 45 öl mélységü kút. 6) a roppant urasági várpinczék. Mikor épűlhetett e vár, megtudni nem lehet; minthogy a fenmaradt épületek több különböző századokra mutatnak. Igy a templom alsó része világosan mutatja, hogy az még az ágyuk feltalálása előtt épittetett. Annyi azonban bizonyos, hogy már a legrégibb időkben sz. Benedek rendjének apátsága volt itt; mert IV. Béla ezt tőle elvevén, Vágh-Ujhelyet adta cserében 1263-ban. 1428-ban Zsigmond király Cseh László machói bánnak, 1459-ben Corvin Mátyás Ujlaky Miklós erdélyi vajdának, s végre e nemzetség kihaltával II. Lajos 1524-ben Batthyáni Ferencznek később horvátországi bánnak ajándékozta. E szép ajándéknak oka az volt, hogy Batthyáni Ferencz, Frangepán Kristóffal együtt Uzreff basát, ki Keglevics Pétert Jaiczában beszorítva tartotta, ugyancsak Jaicza alatt kegyetlenül összetörte, s tőle 60 zászlót, és tömérdek prédát zsákmányozott el. – Most a vár feje egy uradalomnak, melly egyik a legnagyobbak közül hazánkban, mert ehhez 59 helység, és 30,000 lakos tartozik. Az 59 helység közül 11-et a herczeg és grófi ág bir. A vár és mező-város közös. Fele az uradalomnak hegy, völgy, s földe többnyire sárga kemény agyag, kivévén a Lapincs mellékét, hol fekete és jó termékenységü. Lakosai igen szorgalmatosak, s bár nagy fáradsággal, de még is szép buzát, sok hajdinát, dohányt, lóherét, kevés kukoriczát termesztenek. A bortermesztés szinte fő ága az élelem módjának. Erdeje 30,000 holdat borit el, s fele az uraságé, fele a lakosoké. Fő fanemek: igen szép tölgy és bikk, vörös fenyő, a többi cser; közönséges fenyő, nyár, gyertyán stb.”

[3]

1910-ben 2184 lakosából 1175 német és 984 magyar volt. A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Egyedül Nemesmedves kisközség maradt meg Trianon után a Németújvári járásból. 2001-ben 27 199 lakosából 23 821 német, 2489 horvát, 302 magyar, 34 cigány, 23 szlovén, 15 szlovák, 14 cseh volt.

A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1. nyílt meg 23 km hosszan. A második világháború után a vasútvonal 11 km-es szakaszának jövője kilátástalanná vált, mert kapcsolata más osztrák vonalakkal nem volt. Magyar oldalon 1959. szeptember 30-áig maradt fenn a forgalom, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútvonal nyomvonalát követi a mai B56-os főút Strém irányába. Egykori felújított vasútállomása ma is áll.

Kórházát 1900-ben alapították, mint 40 ágyas közkórház. Vas vármegyében ezen kívül csak Muraszombatban és Kiscellben működött közkórház, a többi magánkórház volt. A ma 145 ágyas kórházat 1993-tól a Burgenländischen Krankenanstalten-Ges.m.b.H (Burgenlandi Egészségügyi Intézmény Kft) üzemelteti és fejlesztésére 12,5 millió eurót költöttek.[4]

Gazdasági erejét a faipar adta, amelyhez az árut normál és keskeny nyomtávolságú vasúton szállították. Újhegy és Nád felé 1913–1921 között működött a kisvasút. 1913-ban alapították a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat Tatabánya németújvári faüzemét, majd később a 40 főt foglalkoztató Schmergel és Cohn Fűrészüzemet. Ma a kereskedelemre, a megújuló és újrahasznosítható energiákra alapozza gazdaságát.

1914-ben a vár alatt létesültek a 65 hektár nagyságú területet magába foglaló halastavak. Azóta a Hoffman család üzemelteti a tavakat, ahol csuka, fogassüllő, ponty és harcsafélék nevelésével foglalkoznak.[5]

Németújvárt városi rangra 1973-ban emelték.

A Batthyány család révén egykor szoros gazdasági és kulturális kapcsolata volt Körmenddel, azonban a vasfüggöny ezeket elvágta. A két közeli város közötti közlekedési kapcsolat megnyitására 2004. május 1-jéig várni kellett, amikor a Pinkamindszent–Szentkút átkelőhely megnyílt, majd 2007-ben a határellenőrzés is megszűnt.

A németújvári zsidók története

[szerkesztés]

A településen 1750-ben 18 zsidó családot tartottak nyilván, 1857-ben már a lakosság 40,5%-át alkották (750 fő). Számuk ezt követően a szabad lakhelyválasztás lehetősége miatt csökkenésnek indult, az utolsó zsidó 1938 júniusában hagyta el a települést. A községben 1837–38-ban a Batthyányak támogatásából épült fel a zsinagóga, amelyet száz évig használtak, majd felgyújtottak. Ezt követően a nemzeti szocialisták tornateremként és ünnepségekre használták a gyülekezés házát. Az épületet végül 1953-ban elbontották. A helyén áll a mai Városháza, falában a múltat időző emléktáblával. A zsidó temetőt 1799-ben, egyes források szerint 1811-ben a Batthyányak segítségével alapították. 1938-ban lerombolták, majd nagyrészét felparcellázták. Az értékesebb sírköveket Grazba vitték, majd 2001-ben a temető felújításakor visszahozták őket. A temetőt ma a grazi Zsidó Hitközség tartja fent.[6]

Politika

[szerkesztés]

A városi tanácsnak (Gemeinderat) 25 tagja van.

13
11
1
13 11 1 
25 képviselő az alábbiak szerint:

Kultúra

[szerkesztés]

500 éve, hogy kulturális centrum Németújvár. A színház mindig is fontos szerepet játszott itt, a várszínház mai is biztos kulturális rendezvénye a városnak. A helyi gimnáziumi tanulói együttműködve a magyar iskolásokkal – elsősorban Szombathelyről – az ismertebb musicalek előadásaival sok látogatót vonzanak ide.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A tájból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyen álló vára az egész környéket uralja impozáns látványával. A vármúzeumban 400 év történetét bemutató kiállítás látható.
  • A gótikus várkápolna neogótikus főoltárával. Orgonája 1570 körül készült, ez Közép-Európa legrégibb orgonája.
  • A temetőben álló Szent Jakab-plébániatemplom 1200 körül épült.
  • A ferencesek Sarlós Boldogasszony-templomát 1652-ben, a kolostort 1649-ben gróf Batthyány Ádám építtette a korábbi lerombolt ágoston-rendi kolostor helyén. A templom alatt található a Batthyány család sírboltja. Itt található a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László herceg sírja is. A kolostornak gazdag, mintegy 3500 kötetet számláló könyvtára van.
  • A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyasoltár áll.
  • A régi uradalmi malom épületében két múzeum is található. Az egyik a Kivándorlók Múzeuma, mely a Burgenland területéről a 19. és 20. században főként a tengerentúlra kivándorolt mintegy 9000 embernek állít emléket. A másik múzeum az 1860-ban itt született Josef Reichl költő emlékére nyílt meg.
Németújvár a Várheggyel és Halastóval a B57 főútról
Németújvár a Várheggyel. A kép bal szélén Csákányi László szülőháza látható.

Híres emberek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  2. ↑ a b Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Historische Entwicklung. [2012. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  5. ↑ Nachhaltige Teichwirtschaft
  6. ↑ Güssing - Entwicklung. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva].

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Németújvár&oldid=27403953”