Ugrás a tartalomhoz

Batthyány-Strattmann László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Batthyány-Strattmann László
A szegények orvosa
Németújvári herceg
Születése
1870. október 28.
Dunakiliti
Halála
1931. január 22. (60 évesen)
Bécs
Tisztelete
Boldoggá avatása2003. március 23., Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapjajanuár 22.
A köpcsényi kastély
A körmendi kastély
A körmendi kastély
A németújvári ferences kolostor
Beatus Ladislaus, azaz Boldog László földi maradványai immár a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában

Boldog herceg[1] (1915-ig gróf) németújvári Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja ifjabb gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[2] anyja gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882), csillagkeresztes hölgy.[3] Apai nagyszülei idősebb gróf németújvári Batthyány József (1770–1851), császári és királyi valóságos kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, nagybirtokos,[4] és pedig alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Antónia (1792–1876) voltak.[5] Anyai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1810–1891), valóságos belső titkos tanácsos, a Főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[6] valamint gróf németújvári Batthyány Ágnes (1815–1853) voltak.

Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[7] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel) (*Bécs, 1874. november 10.–Bécs, 1951. március 14.), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. A menyasszonynak a szülei gróf Karl Theodor Coreth zu Coredo (1837–1894) és Anna Pankratyeva (1849–1912) voltak. Házasságukból 12 gyerek született:[8]

Orvosi tevékenysége és hercegi cím

[szerkesztés]
Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.

1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány-Strattmann Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[10] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt.[11] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

Halála és leszármazottjai

[szerkesztés]

59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.

Emlékezete

[szerkesztés]

Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28.

A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.

A dunakiliti kastély (eredetileg vadászlak), ma általános iskola

1992-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet évente két alkalommal az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján azoknak ítélik oda, akik egészségügyi és szociális téren kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati munkát végeztek.

Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.

A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[12]

A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.

Boldoggá avatása

[szerkesztés]

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Liber Regius LXXIII. 254
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány József
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány Józsefné gróf Batthyány Ludovika
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány József
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány Józsefné Tarnóczy Antónia
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Zsigmond
  7. ↑ E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.
  8. ↑ genealogy.eu Batthyány család 03
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Ödön
  10. ↑ genealogy.eu Batthyány 02
  11. ↑ NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  12. ↑ Egyházközségi naptár (Szent Erzsébet Hírlevél) Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szent Erzsébet Plébánia, 2018. január

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. 399–401. o. ISBN 978-963-475-250-9  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány-Strattmann_László&oldid=27531304”