Donji Srđevići
| Donji Srđevici | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 303 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 25,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,87 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 16″, k. h. 17° 34′ 00″44.987778°N 17.566667°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 16″, k. h. 17° 34′ 00″44.987778°N 17.566667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Srđevici témájú médiaállományokat. | |
Donji Srđevici (szerbül: Доњи Срђевићи), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 57 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a Povelić-folyó völgyétől keletre elterülő hegyvidéken, 108-350 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 350 | 274 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 2 |
| Jugoszláv | 14 | 0 |
| Egyéb | 29 | 27 |
| Összesen | 393 | 303 |
Története
[szerkesztés]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Srdjevic településnek 71 háztartása és 568 ortodox lakosa volt.[4] 1896-tól Galícia és Bukovina terüretéről nagyszámú lengyel és ruszin lakosságot telepítettek be Boszniába. A hivatalos betelepítés 1896-tól 1906-ig tartott. A település 1899 és 1901 között jött létre. A lengyel telepesek túlnyomórészt római katolikus gazdálkodók voltak Galíciából és Lodomeriából, de velük együtt jöttek görögkatolikus és keleti ortodox ruszinok is. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Srđevići településen 162 háztartást, 758 ortodox, 136 római katolikus és 66 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 197 háztartása és 1097 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után 1946-ban a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg a ruszinok főként a Vajdaság nagyobb településeire költöztek, részben pedig idővel asszimilálódtak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a sitneši „Vuk Karadžić” Általános Iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1984-ben épült. Egyszerű, nyeregtetős, négyszögletű épület háromoldalú apszissal, melyet több hajlásszögű tető fed. A hosszanti homlokzatok nyílászárói téglalap alakúak, míg az apszis oldalain lévő ablaknyílások lunettás alakúak. A templom mellett található egy egyszerű, nyitott fémszerkezetű harangláb, melyet több hajlásszögű tető fed. A lepenicai plébánához tartozik.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 208. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Grko-katolicka crkva donji srđevici. snm.rs.ba . (Hozzáférés: 2025. március 2.)
További információk
[szerkesztés]
