Nožičko
| Nožičko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 946 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 48,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′, k. h. 17° 29′45.016667°N 17.483333°EKoordináták: é. sz. 45° 01′, k. h. 17° 29′45.016667°N 17.483333°E | |
 | |
Nožičko (szerbül: Ножичко), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 48 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, 95-150 méteres tengerszint feletti magasságban az Orbásztól keletre húzódó síkság szélén található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1074 | 926 |
| Bosnyák | 1 | 2 |
| Horvát | 2 | 5 |
| Jugoszláv | 30 | 0 |
| Egyéb | 10 | 13 |
| Összesen | 1117 | 946 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 82 háztartása és 503 ortodox lakosa volt.[4] Az osztrák-magyar uralom idején főként Galíciából nagyszámú lengyel és ukrán lakosság települt át Boszniába. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 160 háztartást, 814 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 171 háztartása és 871 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a srbaci „Jovan Jovanović Zmaj” Általános Iskola nyolcosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]FK Nožičko labdarúgóklub
Egyesületek
[szerkesztés]A „Moje Nožičko” Polgári Egyesületnek évről évre egyre több tagja van, akik közreműködnek a falu infrastruktúrájának fejlesztésében, változatos tartalmak létrehozásában a gyermekek és fiatalok számára, díjazzák a legjobbakat, ünneplik a fontos évfordulókat, és egyéb módon hozzájárulnak helyi közösségük jobbításához.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település központjában áll a Szentséges Szűzanya elszenderedése tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 208. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.
