Sitneši
Sitneši | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Srbac |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 892 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 29,4 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 30,31 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Sitneši (szerbül: Ситнеши), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 54 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délkeletre, részben a Motajica-hegység és a Povelić-folyó között, részben a Motajica-hegység területén, 100-250 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 1171 | 877 |
Bosnyák | 1 | 1 |
Horvát | 2 | 1 |
Jugoszláv | 23 | 2 |
Egyéb | 11 | 12 |
Összesen | 1207 | 892 |
Története
[szerkesztés]A település már ősidők óta lakott, ezt bizonyítja, hogy területén két késő bronzkori arany függőt találtak. A lelet megtalálásának pontos helye és körülményei ismeretlenek.[4]
A korabeli források szerint ez a vidék a 10. és 11. században Horvátország részét képezte, majd a 12. század elején vele együtt a Magyar Királyság része lett. A török hódításokig Orbász megyét a Magyar Királyság részét képező a Szlavón Bánság részeként emlegették. 1463/1464-ben ez a terület az újonnan létrehozott Jajcai Bánság része lett, amelyet I. Mátyás magyar király alapított. Ez a helyzet egészen addig tartott, amíg a bánság északi részei 1535/36-ban oszmán uralom alá nem kerültek, amikor is Husref bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, és átkelt Szlavóniába seregével. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai Szandzsák része lett.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbiri járáshoz tartozó Sitnež településnek 56 háztartása és 344 ortodox lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A sitneši „Vuk Karadžić” Általános Iskola Ćukaliban egy nyolcosztályos iskolával, Gornja és Donja Lepenica és Gornji és Donji Srđevići településeken pedig négyosztályos iskolákkal, összesen mintegy 300 tanulóval rendelkezik. A sitneši általános iskola még 1946-ban négyosztályos általános iskolaként kezdte meg működését. Az órákat a német Johann Manc államosított házában tartották, akinek családja a fasizmus bukása után elhagyta ingatlanát és Németországba költözött. A falu első tanítója Branko Milješić volt. Osztályaiban hét és tizenhét év közötti diákok tanultak. Idővel az iskola épülete elöregedett, állaga leromlott, ezért a jelenlegi iskola helyén újat építettek. Az új iskolát 1968. november 29-én adták át. A megnövekedett tanuló- és osztálylétszám miatt 2001-ben új iskolarész épült, 2008-ban pedig új tornaterem létesült.[6]
Kultúra
[szerkesztés]„Motajicki vuk” Polgárok Folklór Egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. február 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
- ↑ Основна школа „Вук Караџић” Ситнеши. osvukkaradzic-sitnesi.org . (Hozzáférés: 2025. február 20.)
További információk
[szerkesztés]