Razboj Ljevčanski
| Razboj Ljevčanski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 852 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 71,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,91 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 30″, k. h. 17° 25′ 00″45.041667°N 17.416667°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 30″, k. h. 17° 25′ 00″45.041667°N 17.416667°E | |
 | |
Razboj Ljevčanski (szerbül: Разбој Љевчански), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 40 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, az Orbász bal partján húzódó Lijevce polje síkságán, 95-98 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 876 | 838 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 3 |
| Jugoszláv | 17 | 0 |
| Egyéb | 7 | 11 |
| Összesen | 903 | 852 |
Története
[szerkesztés]A térség 1535/36-ban került oszmán uralom alá, amikor Huszrev bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, és átkelt Szlavóniába seregével. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai szandzsák része lett. Később a kadiluk székhelyét Kobašból Banja Lukába helyezték át, Kobaš pedig az alsóbb közigazgatási egységek (kapitányság, megye, járás) székhelye volt. Az osztrák-török háború (1716-18) a pozsareváci békeszerződéssel ért véget, amelyet 1718. június 21-én írtak alá Pozsarevácon. Ausztria megkapta Bijeljinát és a Szávától délre egy keskeny sávot (Brčko, Bosanski Brod, Kobaš, Dubica és Furjan). Abban az időben számos menekült és száműzött érkezett Szlavóniából, Macsóból (Szabács és Loznica) és a Birodalom más elveszett területeiről a kobaškai kapitányságba és Bosznia északi részébe. 1723-ban az osztrák betörések miatt a kapitányság székhelyét Kotorba (a mai Kotor-Varoš) helyezték át.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnajvori járáshoz tartozó településnek 35 háztartása és 264 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 104 háztartást, 601 ortodox, 8 görög katolikus és 3 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek (melybe Razbojon kívül Bajinci, Glamočani, Kladari és Lilić is beletartozott) 477 háztartása és 2850 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943 októberében és novemberében súlyos harcok folytak itt a partizánok és a német csapatok által támogatott csetnikek között. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A razboji „Dositej Obradović” Általános Iskola, amelyhez egy kukuljei nyolcosztályos iskola, valamint Lilić, Bajinci, Prijebljezi és Razboj Lijevčanski négyosztályos iskolái tartoznak. Ezekbe az iskolákba összesen körülbelül 430 diák jár.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD „Mladost” Stapari-Razboj Kulturális és Művészeti Egyesület
- „Lijevce” Razboj Népitáncegyüttes
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Razboj Ljevčanski című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
