Seferovci (Srbac)
| Seferovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Srbac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 120,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,02 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 24″, k. h. 17° 44′ 20″45.073333°N 17.738889°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 24″, k. h. 17° 44′ 20″45.073333°N 17.738889°E | |
 | |
Seferovci (szerbül: Сеферовци), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 73 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, a Motajica-hegység északi részén, az Osovica-patak völgyében, 118-360 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 293 | 241 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 13 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 307 | 243 |
Története
[szerkesztés]A település a középkori Osovica kolostorhoz tartozó területen jött létre. A régi kolostor Usor területéhez tartozott, amely II. Vladislav, Stefan Dragutin fia uralma alatt állt. Először a 16. század elején rombolták le, amikor a törökök meghódították Boszniát[4]. A kolostor lerombolása után muszlimok telepedtek le ezen a területen, amely sokáig természetes határ is volt az osztrák és oszmán birodalmak között. A 17. század folyamán többször átépítették. Az Osovica kolostort a stupljei kolostorral együtt számos dokumentum említi, és a kolostor sorsa is szorosan összefügg a stupljei kolostorral, mert együtt szenvedtek az osztrák-török háborúkban, amelyeket ezen a területen vívtak a 17. és 18. században. A 19. század elején a kobaši török kapitány a romos kolostortemplom összes kövét eladta az osztrákoknak házépítés céljára, csak az alapok maradtak.[5]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 10 háztartása és 67 ortodox lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A település déli részén, a Motajica-hegység területén, az Osovica-patak völgyében található az Osovica ortodox kolostor épületegyüttese. A kolostort a középkori kolostor alapjain építették újjá.[7] A kolostor alapjait 2003-ban fedezték fel a Manastište nevű lelőhelyen, az Osovica-patak közelében. Az alapítás kora a 13. század végére vagy a 14. század elejére nyúlik vissza. A kolostor felújítása, amely 2003-ban kezdődött, még mindig tart. Templom, fogadó, ebédlő épül. 2017. július 25-én a kolostort Irinej szerb pátriárka jelenlétében szentelték fel.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
- ↑ „Застава”, Нови Сад 1883. године
- ↑ „Застава”…
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o.
- ↑ Глас српске/На темељима Осовице ниче нови манастир
- ↑ Dodik: U utorak osveštanje manastira Osovica
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Манастир Осовица című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
