Ugrás a tartalomhoz

Alsóvadas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolný Vadičov szócikkből átirányítva)
Alsóvadas (Dolný Vadičov)
Alsóvadas zászlaja
Alsóvadas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
PolgármesterMiroslava Ondreášová
Irányítószám023 45 (pošta Horný Vadičov)
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség513 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület5,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°E
Alsóvadas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvadas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvadas (más néven Alsóvadicsó, szlovákul Dolný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 15 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1359-ben „silva Waditzow” alakban említik először mint birtokot, magát a falut a 14. század végén alapították. 1419-ben „Vadychov” néven említik először mint a Rudinszki család birtokát. 1515-ben „Also Vadycho” már Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1516-ban „Nagy Wadyczow” néven szerepel. 1598-ban 24 ház és egy malom állt a faluban. 1784-ben 41 házában 239 lakos élt. Plébániája 1790-ben létesült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsőnek filiája; határjaik középszerűek, legelőjök, fájok, és keresetre módgyok van.[2]

1828-ban 38 háza és 376 lakosa, 1850-ben 223 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, fazsindely és faáru készítéssel, szövéssel, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, Tepliczához északfelől 1 1/2 órányira. Lakja 374 kath., 4 zsidó. F. u. gr. Serényi. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.

2011-ben 463 lakosából 457 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]