Nagyrudas
Nagyrudas (Rudina) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Kiszucaújhelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1359 | ||
Polgármester | Anna Mičianová | ||
Irányítószám | 023 31 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | KM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1814 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 270 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 370 m | ||
Terület | 6,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°E | |||
Nagyrudas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrudas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagyrudas (szlovákul Rudina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 7 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13.-14. században köznemesi községként keletkezett. Írott forrásban 1359-ben „Rugyna” néven említik először. 1364-ben ismét „Rugyna” néven szerepel. Nagyrudinaként 1506-ban említik először „Maior Rudina” alakban. 1552-ben „Felso Rudina” néven szerepel, a század végéig a Rudinszky és Csicskán családok birtoka. 1602-ben egy tűzvészben elpusztult. 1658-ban 4 jobbágy és 17 zsellér háztartás volt a településen, mely a budatíni uradalomhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[2]
1850-ben 627 lakossal a kiszucaújhelyi plébánia filiája volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Rudina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához északra 1 1/2 órányira: 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky és Erdődy.”[3]
1911-ben egyesítették Kis- és Nagy-Rudast, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben a két községnek együtt 642 szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1597 lakosából 1563 szlovák volt.
2011-ben 1695 lakosából 1629 szlovák volt.
2021-ben 1814 lakosából 1748 (+1) szlovák, 20 (+1) egyéb és 46 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk