Ugrás a tartalomhoz

Rezsőfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rezsőfalva (Rudinská)
Rezsőfalva zászlaja
Rezsőfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1598
PolgármesterJozef Švirík
Irányítószám023 31
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség1015 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület10,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°E
Rezsőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában „Postenni” néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben „Rudniczka” alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.[2]

A Csákyak 1848-ig, a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt.

2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]