Neszlény
| Neszlény (Nesluša) | |||
 | |||
| Neszlény látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1367 | ||
| Polgármester | Zuzana Jancová | ||
| Irányítószám | 023 41 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3165 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 125 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 417 m | ||
| Terület | 25,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″49.309722°N 18.746389°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″49.309722°N 18.746389°E | |||
| Neszlény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neszlény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Neszlény (szlovákul Nesluša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 13 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu keletkezéséről nincs pontos adat, csak valószínűsíthető, hogy a 13. században jött létre. Első írásos említése „Nezlusa” néven 1367-ből származik és a Festetics család levéltárában található okiratban szerepel. Nemesi községként nem tartozott egyetlen uradalomhoz sem. 1438-ban „Neszlusa” néven bukkan fel a községről az első nyilvános adat, akkor a budatini uradalom tartozéka volt. Ezt 1592-ben Rudolf császár is megerősítette, ebben az okiratban ismét „Neszlusa” néven említik. 1598-ban 26 ház és egy malom állt a faluban. Plébániáját 1788-ban alapították, azelőtt Kiszucaújhely leányegyháza volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NESZLUSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez fél mértföldnyire, határjának nagyobb része soványas.”[2]
Templomát 1814-ben kezdték építeni.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Neszlussa, hegyek közt elszórt tót helység, Trencsén vármegyében, 2391 kath. lak., kath. paroch. templommal. Földe igen sovány, de erdeje szép, s sok legelője hasznos. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1658-ban 6 pásztor, 4 paraszt és 5 zsellércsalád lakta.
1828-ban 323 házában 2498 lakos élt.
1910-ben 2229, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 3235 lakosából 3114 szlovák és 81 cigány volt.
2011-ben 3199 lakosából 3120 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Mittuch József (1867-1949) római katolikus plébános, iskolafelügyelő.
- Itt szolgált Peter Beňo (1972) szlovák katolikus pap, domonkos-rendi szerzetes, a Nyitrai egyházmegye segédpüspöke.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1814 és 1816 között épült klasszicista stílusban. Főoltára a 19. század végén, orgonája 1800 körül készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
