Alsómogyoród
| Alsómogyoród (Dolný Lieskov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Križan | ||
| Irányítószám | 018 21 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 820 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 310 m | ||
| Terület | 16,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°E | |||
| Alsómogyoród weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómogyoród témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsómogyoród (1899-ig Alsó-Lieszkó, szlovákul Dolný Lieskov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétőltól 10 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1327-ben „Maior Lyszkocz” néven említik először. 1330-ban „Leszkouecz”, „Lieszkowecz”, 1598-ban „Lieskowecz” néven szerepel. A Lieszkovszky-Leszkóczy család birtoka volt. 1598-ban 14 nemesi portája létezett. 1720-ban 6 adóegység volt a településen, mind zsellérek. 1784-ben 30 házában 33 család és 198 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Lieszko. Két falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szlopnának szomszédságában, határbéli földgyeik ollyanok mint Szlopnáé.”[2]
1828-ban 16 háza és 175 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lieszkó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczétől délre egy órányira. Számlál 166 kath., 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. posta Trencsén 7 1/2 óra.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 748 lakosából 742 szlovák volt.
2011-ben 822 lakosából 782 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban. A 18. században újjáépítették, a 19. század végén átépítették. 1957 és 1959 között új épületrészt építettek hozzá.
- Római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
