Harmac

Harmac (Chrámec)
Harmaci református templom
Harmac zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1247
Polgármester	Marta Benedeková
Irányítószám	980 42
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
Népesség
Teljes népesség	458 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	176 m
Terület	12,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 20° 11′ 06″48.2777, 20.1851
Harmac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harmac (szlovákul: Chrámec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól közúton 17 km-re délkeletre, a magyar határ mellett, Ózdtól 10 km-re északnyugatra található.

Története

1246-ban "Hajamuch" alakban említik először. 1294-ben "Harmach", 1348-ban "Harmath" néven szerepel az írott forrásokban. A 12. század végén a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, a 15. századtól több nemesi családé. 1332-ben már állt Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma, melyet a pápai tizedjegyzék is említ. Papja 6 garas tizedet fizetett, melynek negyede az esztergomi érseké volt. A község területén egykor több vár is állt, Mihályvárnak ma csak csekély maradványai találhatók. Birin várában a 15.-16. században pálos kolostor volt, a török 1566-ban pusztította el. A faluban is csak 11 család maradt. 1773-ban 28 jobbágy, 9 zsellér és 2 vagyontalan család élt a településen. 1828-ban 73 házában 618 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "HARMACZ. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Serkéhez fél mértföldnyire, Dobócznak filiája, földgye ki vévén 1/6 jó termékenységű, piatzozása kettő hasznos, legelője elég, fája mind a’ két féle, makkja, malma is a’ határjában van."

Fényes Elek szerint: "Harmacz, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Rimaszécshez délnyugotra 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Több uri lakház. Határa róna, s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Harmacz, rimavölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 658, nagyobbrészt ev. ref. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, mely egy 1244-iki adománylevélben Haramucz néven van említve. 1404-ben a velezdi Kövér család az ura, 1414-ben a szuhai Jákófy és a Fedémesy család, 1427-ben a Jeney család. 1441-ben Hamach és Harmath néven találjuk feljegyezve, 1446-ban a Jánoky család a birtokosa, utána a Hanvayak, 1474-ben a Vajda családot is itt találjuk. 1480-ban az osgyáni Bakos család a Jeneyeknek adja zálogba a birtokát, azután a Széchiek kezére kerül, később a br. Vécsey, a Szent-Ivány, a Prónay, a Madarassy és a Bónis család a birtokosa, most pedig özv. Prónay Pálnénak és Holló Arzénnak van itt nagyobb birtoka és az utóbbinak úrilaka, melyet 1700 körül Madarassy József alispán építtetett. A község határában három várhely van. Az egyik az ú. n. Birinyvár, a másik a Pogányvár és a harmadik a Mihályvár. A Birinyvár helyén a XVI. században pálos kolostor volt. A Pogányvár, úgy látszik, már a honfoglaláskor fennállott. Ma már egyiknek sincs nyoma. Református temploma Árpád-korszakbeli építmény, de 1802-ben megújíttatott. Harmacz mellett feküdt hajdan Ozow, Azow község, melyet egy 1294-ből való oklevél említ. Ugyancsak Harmaczczal volt határos Daruság is, melyet 1347-ben említenek. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 706-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 397 lakosából 263 magyar, 79 cigány és 46 szlovák.

2011-ben 418 lakosából 241 magyar, 103 cigány és 56 szlovák.

Nevezetességei

• Református temploma 1802-ben a korábbi gótikus templom bővítésével épült.
• Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült.

• 
  Református templom
• 
  Szent Anna katolikus templom

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Harmac Szlovákia térképén
• Alapinformációk
• E-obce.sk

Források

• Daniel Bešina 2019: Nedeštruktívny výskum zaniknutej stredovekej fortifikácie Biriň (Birinyvár). In:Výsledky nových archeologických výskumov na strednom Slovensku II. a III.