Monyhád
| Monyhád (Chmiňany) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Cyril Miškuf | ||
| Irányítószám | 082 33 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1003 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 116 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 379 m | ||
| Terület | 7,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″49.000833°N 21.067778°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″49.000833°N 21.067778°E | |||
| Monyhád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monyhád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Monyhád (szlovákul: Chmiňany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 12 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a kőkorszakban lakott volt, a bükki kultúra települése állt itt.
1332-ben „Mocnahac” néven már mint malommal rendelkező egyházas helyet említik először. 1349-ben „Mohnya”, 1361-ben „Mochnya” alakban említik. A 14. század végén árvíz pusztította el. 1427-ben a Perényi családé, majd az eperjesi jezsuitáké. A 17. századtól Eperjes város faluja, majd a Bertóty és a Frics családoké. 1789-ben 40 házában 275 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mochnya Huingani, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. Kereszt fil. 169 kath., 69 evang., 17 zsidó lak. 20 jobbágytelek. Uradalmi birtok: 164 h. szántóföld: 20 h. rét; 450 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár.”[2]
1828-ban 33 háza és 253 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mochnya, Huniniani. Tót falu Sáros Várm. határja jó, réttyei kétszer kaszálhatók, legelője alkalmatos, fája elég van piatza sints meszsze.”[3]
A 18. század végén 275, 1869-ben 430 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, vászonszövéssel, fakereskedelemmel foglalkoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 372, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 735 lakosából 661 szlovák és 68 cigány volt.
2011-ben 867 lakosából 783 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú, a 17. században reneszánsz stílusban építették át.
További információk
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
