Budrovci Draganićki
| Budrovci Draganićki | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Draganić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Tomačić |
| Irányítószám | 47201 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 483 fő (1991)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 15° 34′ 30″45.566667°N 15.575000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 15° 34′ 30″45.566667°N 15.575000°E | |
 | |
Budrovci Draganićki falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Draganić község része.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 11 km-re északra, Draganić község központjától 2 km-re délre, a Zágrábot és Károlyvárost összekötő régi főút mellett fekszik. Északról Jazvaci és Vrbanci, délről Darići és Mrzljaki Draganićki határolja.
Története
[szerkesztés]A település, mely nevét egykori birtokosáról, a Budrovac családról kapta, ahhoz a draganići nemesi községhez tartozott, melynek jobbágyai 1249-ben IV. Béla királytól szolgálataikért nemesi rangot kaptak. A draganići nemesi közösséget a Gutkeled nembeli István (egész Szlavónia bánja) a podgorjei nemesi birtokok felől rendelkező oklevelében említik először. A közösség Šipak-hegyen álló Szent György-temploma és plébániája 1334-ben már megvolt. A község lakóinak ez a helyi közössége a túrmezei nemesi kerülethez hasonlóan mintegy önkormányzatként államilag is elismerten fennmaradt egészen a 20. századig. A közösség vezető testületét minden évben Szent Fülöp és Szent György napja között választották újjá. Minden általuk kiadott okmányt a közösség nagypecsétjével hitelesítettek. A község lakói mezőgazdaságból és a kiterjedt, a közösség elöljárósága által igazgatott erdőkből éltek. A török elleni háborúk idején a király hívására draganići közösség 200 kopjást tartozott adni a túrmezei nemesi bandériumba. A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 470 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Lakosságát 2001 óta nem számlálják önállóan. Legutolsó számlálásakor 1991-ben 483-an lakták.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 290 | 379 | 329 | 402 | 446 | 470 | 501 | 638 | 611 | 654 | 651 | 597 | 550 | 483 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Remete Szent Antal tiszteletére szentelt fakápolnája 1671-ben épült, 1702-ben átépítették.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- A draganići turisztikai iroda honlapja
- A Szent György kulturális és művészeti egyesület honlapja Archiválva 2010. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
