Tomašnica
| Tomašnica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47281 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 138 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 05″, k. h. 15° 28′ 01″45.534722°N 15.466944°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 05″, k. h. 15° 28′ 01″45.534722°N 15.466944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomašnica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tomašnica falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 9 km-re délre a Kulpamentén fekszik. Enyhén dombos területén szőlőültetvények, erdők és számos vízfolyás található, melyek közül a leghosszabb a Potok nevet viseli. Ezt több forrás és kis patakocska táplálja köztük a Marulja, a Žlibanja, a Beloslavina, a Vitunjac, a Mikina Mlaka, a Vuljanićev Zdenac, valamint a Popovšćak két forrása. A település a szétszórt jellegű falvak közé tartozik. Három nagyobb egységből áll, melyeket azonban közigazgatásilag nem tartanak nyilván. Ezek Donja-, Srednja- és Gornja Tomašnica. Településrészei Bani, Belavići, Dumešići, Hrastovčaki, Moškuni, Mravunci, Pavlić Brdo, Potočko Selo, Sarovsko Selo, Sohan, Suci, Vuljanići, Šemetari, Križanja nevüket általában az itt települt családok neve alapján kapták.
Története
[szerkesztés]Tomašnica első írásos említése 1441-ben történt, de Završje Netretičko Szent Kereszt plébániáját amelyhez tartozik már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A neves károlyvárosi történésznek Radoslav Lopašićnak a Kulpa és Korana vidékének történetéről írt munkájában a középkorban szabadságjogokat kapott települések között Tomašnicát is megemlíti, amely azonban a 16. században már Ozaly várának fennhatósága alatt állt. Így urai a Frangepánok és a Zrínyiek voltak. A nemesi község vezetője a bíró volt, melyet régi horvát nevén zsupánnak neveztek. A községek nagyfokú önállósággal rendelkeztek, saját szokásjoguk és rendeleteik voltak. Az ozalyi uradalom területén levő nemesi községek azonban a 16. században elveszítették önállóságukat, lakói pedig nagyrészt jobbágyok lettek. 1551-ben és 1661-ben Tomašnicát az ozalyi uradalmon belül mint szabad bírói hivatallal rendelkező települést említik. Ebben az időszakban a török támadások miatt sokan költöztek el távolabbi, biztonságosabb vidékekre. 1620-ban Zrínyi Miklós horvát bán a tomašnicai nemesi birtokot Ivan Peranskinak adta, ezen kívül a Peranski család még több Károlyváros környéki birtokot is vásárolt a Zrínyiektől. Ettől kezdve a település mind több írásos dokumentumban szerepel. A 19. század első felében a birtok a Spišić család tulajdonába került. Az idősebbek egy néhai Szent Katalin kápolnát említenek a Lazina erdőben a Glavice szőlőhegyen, ez a kápolna azonban az idők során elpusztult. Máig fennmaradt néhány régi építésű faház és a gazdagabb családok régi házai közül is. Tomašnica lakói mindvégig horvátok és római katolikusok voltak. A falunak 1857-ben 289, 1910-ben 370 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A gyermekek Zadobarjeba járnak iskolába. A 20. században lakói közül sokan vándoroltak ki a tengerentúlra, ők ma is rendszeresen hazajárnak szülőföldjükre. Tomašnicának 2011-ben 159 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 289 | 328 | 321 | 340 | 381 | 370 | 377 | 447 | 488 | 488 | 403 | 325 | 262 | 247 | 195 | 159 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
