Blagaj (Szluin)
| Blagaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Szluin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Bogović |
| Irányítószám | 47243 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 15° 32′ 28″45.212000°N 15.541000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 15° 32′ 28″45.212000°N 15.541000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blagaj falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 32 km-re délre, községközpontjától 12 km-re északra, a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Blagaj várát, melyet a középkorban általában Toronynak (Turanj) neveztek a 15. század elején a Babonics nemzetségből való Blagaji grófok építtették. A Torony név az azonos nevű Bosanski Novi közelében fekvő boszniai és a Mosztar közelében található hercegovinai Blagaj váraktól különböztette meg. A török támadások a 15. század elején kezdődtek ezen a területen. A bosnyák királyság bukásával a 15. század végén, valamint a vesztes korbáviai és mohácsi csaták eredményeként drasztikus változás következett be a térség katonai helyzetében. A törökök elfoglalták Likát és Korbáviát, Likából 1527-ben török szandzsákot alakítottak ki. Torony vára egy csapásra a török elleni védelem első vonalába került. 1561-ben a török már Szluint is sikertelenül ostromolta. Lenkovics generális 1563-ban azt írja róla, hogy a Korana mentén Torony vára az egyetlen, amit Blagaji Ferenc gróf még védeni tud. A határőrvidék 1572-es költségvetése a vár védelmére mindössze hatfős őrséget biztosít havi 19 forint fizetséggel.
1574-ben a horvát szábor ülésén Blagaji Ferenc és Frangepán Miklós terzsáci várúr kérelmezi, hogy birtokaikat a császári határőrség katonái ne fosztogassák. A szábor ebben az évben elrendeli a vár megerősítését is. Ehhez a bosiljevoi uradalomnak tizenkét szekeret és száz napi robotot kellett adnia. Az 1576-os esztendő nagy megpróbáltatást hozott a Korana mentére. Február 5-én Kapidzsi boszniai pasa kétezer lovassal támadt a vidékre, hogy lakosságát rabságba hurcolja. December 1-jén Torony és Szkrad várainak környékére rontott és újabb 170 foglyot ejtett. Az események hatására a vár őrségét 40-re emelték. 1582-ben Turn generális a várfalak kijavítását határozta el, ennek ellenére Hasszán boszniai pasa 1584-ben mégis elfoglalta a várat és a Kulpáig a teljes horvát területet. A vár ezután hosszú évekre romos, vidéke pedig kihalt maradt. 1699-ben a karlócai béke értelmében a környék megszabadult a török uralomtól és megindult a szerb és horvát lakosság betelepülése. A Blagajiak Kočevje környékéről német kézműveseket is telepítettek ide. A mai blagaji lakosság azonban mégsem a Blagaji grófok telepítése. A katolikus lakosság, amely 1700-ban harminc család volt Fiume megyéből érkezett. Később azonban a császári hivatalnokok túlkapásai és a megnövekedett robotterhek miatt sokan továbbálltak. Torony várát 1699 után alapjaitól felújították és védelmére a később Veljunban állomásozott zászlóaljat vezényelték. 1865-ben végleg elhagyták és lerombolták.
Blagaj már a 14. században plébánia központja volt. Középkori temploma a 16. században a török hódítás során pusztult el. A visszatért horvát lakosság a középkori templom maradványain 1776-ban új templomot épített. A templom 1806-tól plébániatemplom, ismét önálló plébánia székhelye. A hívek 1904-ben új templomot építettek, ezt a partizánok 1942-ben a plébánia épületével együtt felgyújtották. A háború után újjáépítették, de 1991-ben miután a szerbek a falut elfoglalták a templomot újra lerombolták. A dinamitot a kórus alá helyezték és a robbanás következtében az épület a harangtoronnyal együtt összedőlt. 2001-ben a templomot teljesen újjáépítették. A plébánia épülete újjáépítésre vár. A falunak 1857-ben 483, 1910-ben 649 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 29 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 483 | 562 | 533 | 574 | 585 | 649 | 553 | 626 | 487 | 417 | 345 | 219 | 104 | 128 | 38 | 29 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Torony (Blagaj) várának romjai[4] a Korana feletti magaslaton állnak. A vár hosszúkás téglalap alaprajzú volt, melynek közepén egy négyszögletes erős torony állt, de ennek mára nyoma sem maradt. A vár egyik oldalán két kerek torony állt. A vár körül állt a külsővár. Ma a falak helyenként emelet magasságúak, de nagyon romosak. Az egykori vár alakja nehezen felismerhető.
- A Szentlélek tiszteletére szentelt katolikus temploma 1904-ben épült a középkori templom alapjain. 1942-ben felégették, 1991-ben felrobbantották. A mai templom 2001-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szluin város hivatalos oldala
- Szluin turisztikai egyesületének honlapja
- A vár története
- A vár története[halott link]
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-277.
