Zadobarje
| Zadobarje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Károlyváros |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Damir Jelić |
| Irányítószám | 47000 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 315 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 50″, k. h. 15° 29′ 05″45.530600°N 15.484700°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 50″, k. h. 15° 29′ 05″45.530600°N 15.484700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zadobarje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zadobarje falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 7 km-re északnyugatra, a Dobra jobb partján fekszik. A falu több kis településből áll. A központi település neve Klistra, a többi településrész Fanjki, Jakšetići, Kružići, Metulji, Pavlići, Prališće, Suci, Šišnovići, Vojaki és Vuljanići, míg tágabb területéhez tartozik a ma már közigazgatásilag Károlyváros városához tartozó Velika Jelsa, valamit néhány kisebb telep.
Története
[szerkesztés]Zadobarje első írásos említése több környező településsel együtt 1441-ben történt, azonban a završjei Szent Kereszt plébániát, melyhez a falu is tartozik már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes. A zágrábi káptalan 1441-es oklevele két helyi nemest is megemlít, közülük Juraj Miklićet a község akkori bíróját is. A középkorban Zadobarje is a Dobra vidékének szabad községei közé tartozott, de szabadságjogait a 16. századra elveszítette. Ekkor már a Frangepánok és a Zrínyiek voltak az urai és az ozalyi váruradalomhoz tartozott. A település élén a bíró állt, akit itt régiesen zsupánnak neveztek. A szabad nemesi községekhez hasonlóan önálló szokásjoggal rendelkezett, elöljárója helyi rendeletekkel igazgatta a települést. A 16. században szabadságjogaikat elveszítve lakói többségben jobbágyokká lettek. 1566-ban kelt oklevelében Frangepán István felosztja Ivan Mogorić likai nemes régi birtokait köztük a novogradi gazdasághoz tartozó zadobarjei birtokát. A hagyomány úgy tartja, hogy innen származott Klissza várának hős védője Petar Kružić is és ezért nevezik a falu központi részét az ő emlékére Klistrának. A Szent Kereszt plébánia, melyhez a falu is tartozott egyike volt a legtovább szláv nyelven miséző plébániáknak. Az 1686-os egyházlátogatás is megemlíti, hogy a plébánia területén még mindig szlávul és nem az előírt latin nyelven miséznek. Erről tanúskodnak a középkori eredetű Szent Antal templomban nemrég felfedezett gazdag freskók horvát nyelvű feliratai is. A településnek 1857-ben 458, 1910-ben 370 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Alapiskolája 1933-ban nyitotta meg kapuit. A II. világháború után új korszerű iskolaépületet emeltek. Kulturális és művészeti egyesületét (KUD Zadobarje) 1995-ben alapították. A települést 2011-ben 368-an lakták.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 458 | 307 | 375 | 298 | 357 | 370 | 312 | 385 | 474 | 468 | 485 | 479 | 423 | 468 | 412 | 368 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Remete Szent Antal tiszteletére szentelt temploma[4] középkori eredetű. A 17. században említik, hogy boltozott apszisa van. Előterét később építették a hajóhoz és a mai sekrestyét is 1757-ben említik először. 1771-ben fából épített részeit kőlapokkal és tégla falazattal cserélték fel. A 19. században többszörös átépítésen esett át. 1871-ben a tetőzetet cserélték, egyidejűleg a régi festett famennyezetet dongaboltozat váltotta fel. Felépítették a harangtornyot, ezzel együtt elkészült a rizalittal tagolt homlokzat és a kórus. A főoltár Remete Szent Antal, a mellék oltárok Szent Anna és a Boldogságos Szűzanya tiszteletére vannak szentelve. A főoltár szobra mellett Páduai Szent Antal és Szent Mária Magdolna szobrai állnak. Néhány évvel ezelőtt a templom legrégebben épített részén eddig ismeretlen freskókat fedeztek fel, amelyeket a szakemberek a 15. század végére kelteztek. A freskók készítői valószínűleg kapcsolatban álltak a közeli Svetice pálos templomának és kolostorának mestereivel, akik több Zrínyi és Frangepán birtokon is alkottak. A faliképek különböző bibliai motívumokat és az apostolokat ábrázolják, akik egy-egy a vértanúságukra jellemző tárgyat tartanak a kezükben. Felettük Jézus Krisztus és a templom védőszentje Szent Antal látható. A templom mögött a temető található.
Források
[szerkesztés]- A falu kulturális és művészeti egyesületének honlapja
- Károlyváros hivatalos oldala
- Károlyváros információs portálja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3331.
