Ugrás a tartalomhoz

Sveti Petar Mrežnički

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sveti Petar Mrežnički
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségDuga Resa
Jogállásfalu
PolgármesterIvan Baršić
Irányítószám47250
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség132 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 02″, k. h. 15° 29′ 56″45.434000°N 15.499000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 02″, k. h. 15° 29′ 56″45.434000°N 15.499000°E
SablonWikidataSegítség

Sveti Petar Mrežnički falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Duga Resához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 8 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délre, a Mrežnica bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu helyén az ókorban Romula Quadrata római település állt, melynek alapfalai alacsony vízállás esetén ma is láthatók a Mrežnica medrében. A plébániatemplom falába egy római háromalakos dombormű van befalazva. A templom körül legutóbb 1994-ben voltak régészeti feltárások, melyek azonban pénz hiányában nem fejeződtek be. Az ásatások igazolták, hogy itt egy valószínűleg katonai célból épített római település állt. A munkák során feliratos kövek, szobortöredékek, cserépmaradványok, valamint a 3.és 4. századból származó római pénzek kerültek elő. Ezek alapján a település alapítása a 3. századnál előbbre keltezhető. A falut a középkorban Mlaka, Greda avagy Otok néven is nevezték. Mai nevét plébániatemploma védőszentje alapján kapta. A templomot a 18. században építették. A településnek 1857-ben 63, 1910-ben 87 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 164-en lakták.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
63 39 56 80 87 87 73 103 133 138 127 165 173 185 170 164

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a 18. század első felében épült barokk stílusban, a főbejárat fölé az 1726-os évszám van bevésve. A templom egyhajós épület, sokszög záródású szentéllyel, sekrestyével, harangtornya a főbejárat felett magasodik. Gazdagon díszített barokk oltárai a 18. században készültek. Mellékoltárain Szent Borbála és Szent Vince képe látható. Említésre méltó még P. Tomašić 1710-ből származó sírköve, 1536-ban öntött harangja és egy rokokó monstrancia.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]