1994-es közgyűlési választások Bács-Kiskun megyében
Kimaradt 3 szervezet (5 688 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Bács-Kiskun megyében több mint százötvenezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, második helyen az FKGP listája végzett. Hasonló eredményt ért el az SZDSZ, illetve a KDNP és az MDF közös listája. Bejutott még a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, továbbá a Nagycsaládosok Országos Egyletének, a kiskunhalasi polgári körnek, valamint a megyei nyugdíjasok egy-egy megbízottja.
Három megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.
A választások után az MSZP, az FKGP és a Fidesz állapodott meg együttműködésről.
A közgyűlés új elnöke Balogh László, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
[szerkesztés]Település | Lakó | Választó- polgár[4] |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
107 | 268 334 | 206 305 | 27 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
9 | 186 258 | 142 509 | 19 |
Közgyűlési választókerületek |
116 | 454 592 | 348 814 | 46 |
Megyei jogú város Kecskemét |
1 | 107 970 | (81 428) | – |
Összesen | 117 | 562 562 | (430 242) | 46 |
Bács-Kiskun megyében a közgyűlés létszáma 46 fő volt. A kistelepülési választókerületben 27, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Kecskemét, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 105 községének és nagyközségének, illetve tizenegy városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg kétötödük tízezer fősnél népesebb településeken élt.
A legkevesebb választópolgár a megye északnyugati részén található Újsolt (170) és a déli államhatár mentén fekvő Bácsszentgyörgy (206) községekben élt, míg a legtöbb Kiskunhalas (23 268), Kiskunfélegyháza (26 404) és Baja (30 824) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult |
Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 1 300 | 30 | 18 992 | 5,44% | legkisebb község: Újsolt, Bácsszentgyörgy | |
1 301 – 3 000 | 48 | 77 300 | 22,16% | ||
3 001 – 5 000 | 19 | 54 057 | 15,50% | ||
5 001 – 10 000 | 10 | 55 956 | 16,04% | új város: Soltvadkert és Kecel (1993) | |
107 | 206 305 | 59,14% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 001 – 25 000 | 6 | 62 017 | 17,78% | Jánoshalma, Lajosmizse (1993), Tiszakécske, Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa | |
25 000 fölött | 3 | 80 496 | 23,08% | Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Baja | |
9 | 142 513 | 40,86% | |||
Összesen | 116 | 348 818 | 100% |
Előzmények
[szerkesztés]1990, az első közgyűlés
[szerkesztés]1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 11-én került sor. Ezen a napon ellenjelöltek nélkül, elsöprő többséggel megválasztották a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét is. Az elnöki széket Kőtörő Miklós, a megyei tanács közgazdasági osztályvezetője, az alelnökit pedig Balogh László, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetője foglalhatta el.[6]
Jelöltállítás
[szerkesztés]Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben 9-9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 341 volt (197+144).
A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hét országos párt mellett négy társadalmi és két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
[szerkesztés]Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Bács-Kiskun megyei kistelepülési választókerületben ez 1032, a középvárosiban 713 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az MDF és a KDNP közösen indultak a választáson, a kistelepülési választókerületben KDNP-MDF, a középvárosiban MDF-KDNP fölállásban. A többi párt önállóan állított listát.
Mind a két választkerületben megmérettette magát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A kistelepülési polgárok bizalmát kérték a megyei sportszövetségek, valamint a közös listát állító német és horvát nemzetiségi szervezetek. A középvárosi választók kegyeiért a megyei nyugdíjas szövetség, illetve a kiskunhalasi Városi Polgári Kör szállt még versenybe.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[8] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[8] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
társadalmi és nemzetiségi szervezetek | |||||||||||
Városi Polgári Kör (Kiskunhalas)[9] | társ. | helyi | 3. | Városi PK | önálló | 3 | |||||
Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Érdekvédelmi Szövetsége | társ. | megyei | 4. | Nyugdíjasok | önálló | 4 | |||||
5. | Sportszövetségek | önálló | 5 | Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Tanácsa | társ. | megyei | |||||
4. | NOE | önálló | 7 | Nagycsaládosok Országos Egyesülete | társ. | országos | 7. | NOE | önálló | 7 | |
3. | Németek és horvátok | közös | 20 | Magyarországi Németek Szövetsége | nemz. | országos | |||||
Magyarországi Horvátok Szövetsége | nemz. | országos | |||||||||
országos pártok | |||||||||||
2. | Munkáspárt | önálló | 24 | Munkáspárt | párt | országos | 1. | Munkáspárt | önálló | 20 | |
9. | FKGP | önálló | 17 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | 8. | FKGP | önálló | 20 | |
8. | KDNP-MDF | közös | 20 | Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | 6. | MDF-KDNP | közös | 12 | |
Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | |||||||||
7. | SZDSZ | önálló | 23 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 5. | SZDSZ | önálló | 21 | |
6. | Fidesz | önálló | 27 | Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 2. | Fidesz | önálló | 19 | |
1. | MSZP | önálló | 54 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 9. | MSZP | önálló | 38 | |
9 lista | 197 | 13 szervezet | 9 lista | 144 |
Jelöltek
[szerkesztés]Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
dr. Bacsó Mihály | Fidesz | Endre Sándor | |
Cseh Szakáll Sándor | FKGP | dr. Ádám Pál | |
Trepák Árpád | KDNP-MDF | ||
MDF-KDNP | Éber András | ||
dr. Balogh László | MSZP | Gaborják József | |
Balog Jánosné | Munkásprt | Erős József | |
Kishegyi Simon | Németek és horvátok | ||
Markolt Endre | NOE | Anka Vince | |
Nyugdíjasok | Miklós László | ||
Kőtörő Miklós | SZDSZ | Török Gusztáv Andor | |
Városi PK | Tóth Zoltán | ||
A kistelepülési választókerület jelöltjei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A középvárosi választókerület jelöltjei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Kampány
[szerkesztés]A szavazás menete
[szerkesztés]A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A választás menetében nagyobb zavarról nem született tudósítás. A szavazás napján Harta községben fél órára kimaradt az áramszolgáltatás, ezalatt petróleumlámpával világítottak.[10]
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult[4] | 348 931 | |||||||||
Szavazó | 153 118 | 43,88% | ||||||||
érvényes szavazólap | 141 912 | 40,67% | 92,68% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 11 206 | 3,21% | 7,32% | |||||||
Távolmaradó | 195 813 | 56,12% | ||||||||
| ||||||||||
- Kilenc polgár közül négy ment el szavazni
A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 153 ezer vett részt a választásokon (44%). Közülük tizenegyezren szavaztak érvénytelenül (7,3%).
A részvételi hajlandóság eltérő volt a két választókerületben, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 48%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány alig haladta meg a 37%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Bácsszentgyörgy, 81%), a legalacsonyabb pedig a Kecskemét határában fekvő Helvécián volt (32%).
Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,8%-6,5%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12] | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | ||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | ||||||||
Választójogosult[4] | 206 345 | 142 586 | |||||||||
Szavazó | 100 147 | 48,53% | 52 971 | 37,15% | |||||||
érvényes szavazólap | 92 370 | 44,76% | 92,23% | 49 542 | 34,75% | 93,53% | |||||
érvénytelen és hiányzó | 7 777 | 3,77% | 7,77% | 3 429 | 2,40% | 6,47% | |||||
Távolmaradó | 106 198 | 51,47% | 89 615 | 62,85% | |||||||
Részvételi adatok településméret szerint | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Lakók száma | Település | Választó- jogosult[4] |
Szavazó | Részvétel | Legnagyobb/legkisebb részvétel | |
Kistelepülési választókerület | ||||||
1 – 1 300 | 30 | 18 993 | 11 898 | 62,64% | Bácsszentgyörgy 80,58% Csólyospálos 32,27% | |
1 301 – 3 000 | 48 | 77 322 | 39 486 | 51,07% | ||
3 001 – 5 000 | 19 | 54 064 | 25 149 | 46,52% | Hajós 63,58% Helvécia 31,52% | |
5 001 – 10 000 | 10 | 55 966 | 23 611 | 42,19% | ||
107 | 206 345 | 100 144 | 48,53% | |||
Középvárosi választókerület | ||||||
10 001 – 25 000 | 6 | 62 038 | 25 376 | 40,90% | Kalocsa 46,11% Baja 33,27% | |
25 000 fölött | 3 | 80 548 | 27 595 | 34,26% | ||
9 | 142 586 | 52 971 | 37,15% | |||
Összesen | 116 | 348 931 | 153 115 | 43,88% |
Eredmények
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
kt | kv | ||||||
MSZP | 38 997 | 27,48% | ✓ | ✓ | 13 | 28,3% | |
FKGP | 29 195 | 20,57% | ✓ | ✓ | 10 | 21,7% | |
SZDSZ | 19 869 | 14,00% | ✓ | ✓ | 8 | 17,4% | |
KDNP-MDF | 21 183 | 14,93% | ✓ | 7 | 15,2% | ||
MDF-KDNP | ✓ | ||||||
Fidesz | 9 045 | 6,37% | ✓ | ✓ | 3 | 6,5% | |
Munkáspárt | 5 736 | 4,04% | ✓ | ✓ | 2 | 4,3% | |
NOE | 5 687 | 4,01% | ✓ | ✗ | 1 | 2,2% | |
Városi PK | 3 606 | 2,54% | ✓ | 1 | 2,2% | ||
Nyugdíjasok | 2 906 | 2,05% | ✓ | 1 | 2,2% | ||
Sportszövetségek | 3 273 | 2,31% | ✗ | 0 | |||
Németek és horvátok | 2 415 | 1,70% | ✗ | 0 | |||
Összesen | 141 912 | 46 |
Közel negyvenezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem tízezer vokssal elmaradva az FKGP következett. A szocialisták 13, a kisgazdák 10 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Ugyan a KDNP és az MDF közös listái bő ezer támogatóval többet mondhattak magukénak, mint a szabaddemokraták, mégis – a mandátumkiosztás sajátosságai miatt – utóbbi nyolc, a jobboldali szövetség pedig csak hét képviselői helyet kapott. Bejutott még a Fidesz három, a Munkáspárt kettő, valamint a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a kiskunhalasi polgári kör egy-egy megbízottja.
Választókerületenként
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 26 653 | 28,85% | ✓ | 8 | 29,6% | |
FKGP | 21 548 | 23,33% | ✓ | 7 | 25,9% | |
KDNP-MDF | 12 833 | 13,89% | ✓ | 4 | 14,8% | |
SZDSZ | 11 318 | 12,25% | ✓ | 4 | 14,8% | |
Fidesz | 6 624 | 7,17% | ✓ | 2 | 7,4% | |
NOE | 3 997 | 4,33% | ✓ | 1 | 3,7% | |
Munkáspárt | 3 709 | 4,02% | ✓ | 1 | 3,7% | |
Sportszövetségek | 3 273 | 3,54% | ✗ | 0 | ||
Németek és horvátok | 2 415 | 2,61% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 92 370 | 7/9 | 27 |
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 12 344 | 24,92% | ✓ | 5 | 26,3% | |
SZDSZ | 8 551 | 17,26% | ✓ | 4 | 21,1% | |
MDF-KDNP | 8 350 | 16,85% | ✓ | 3 | 15,8% | |
FKGP | 7 647 | 15,44% | ✓ | 3 | 15,8% | |
Városi PK | 3 606 | 7,28% | ✓ | 1 | 5,3% | |
Nyugdíjasok | 2 906 | 5,87% | ✓ | 1 | 5,3% | |
Fidesz | 2 421 | 4,89% | ✓ | 1 | 5,3% | |
Munkáspárt | 2 027 | 4,09% | ✓ | 1 | 5,3% | |
NOE | 1 690 | 3,41% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 49 542 | 8/9 | 19 |
Lista | Választókerület | Eltérés | |
---|---|---|---|
Szavazat | %p | ||
Munkáspárt | kistelepülési | 14 | +0,02 |
Munkáspárt | középvárosi | 45 | +0,09 |
NOE | kistelepülési | 302 | +0,33 |
Sportszövetségek | kistelepülési | −264 | -0,46 |
NOE | középvárosi | −292 | -0,59 |
Fidesz | középvárosi | 439 | +0,89 |
A választás nagyobbrészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 27, míg a középvárosi kerületben 19 képviselői helyet osztottak ki.
A kistelepülési választókerületben 82 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A legtöbb szavazat, több mint 26 ezer az MSZP listájára érkezett. Második helyen az FKGP végzett, nagyjából ötezer vokssal lemaradva a szocialistáktól. A KDNP és az MDF közös listája harmadik lett, közel 13 ezer támogatóval. Alig másfél ezer szavazattal lemaradva az SZDSZ követte őket. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és a nagycsaládosok egyesülete. Bő kétszázötven szavazattal maradt el a bejutástól a megyei sportszövetségek listja, és több mint ezerrel a német és horvát nemzetiség szövetség.
A szocialisták 8, a kisgazdák 7 képviselői helyhez jutottak ebben a választókerületben. A KDNP-MDF listának és az SZDSZ-nek 4-4, a Fidesz-nek 2, míg a nagycsaládosoknak és a Munkáspártnak egy-egy további megyeházi szék jutott még.
A középvárosi választókerületben közel 50 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede a szocialisták, bő hatoda pedig az SZDSZ listájára érkezett. Előbbi öt, utóbbi négy közgyűlési helyhez jutott ebben a kerületben. Három-három képviselői hellyel gazdagodott az MDF-KDNP szövetség, valamint a kisgazdák, eggyel-eggyel pedig további négy szervezet (a kiskunhalasi Városi Polgári Kör, a megyei nyugdíjas szervezet, a Fidesz és a Munkáspárt). A nagycsaládosok listájának közel háromszáz voks hiányzott a bejutáshoz.
Hat lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, ebből négy átlépte azt, kettő pedig alatt maradt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mindkét választókerületben a küszöb közelében ért el támogatottságot, a kistelepülési kerületben átlépte azt, míg a középvárosiban alatta maradt. A Fidesz a középvárosi, a Sportszövetségek listája a kistelepülési kerületben került a küszöb közelébe, az előbbi átlépte azt, az utóbbi elmaradt ettől. A legszorosabb eredményeket a Munkáspárt listái érték el, mind a két választókerületben alig egy ezrelékkel lépték át a bejutási küszöböt.
Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| ||||||||||||
Szervezetek | Képviselők | |||||||||||
MSZP | 13 | 28,3% | ||||||||||
FKGP | 10 | 21,7% | ||||||||||
SZDSZ | 8 | 17,4% | ||||||||||
KDNP, MDF | 7 | 15,2% | ||||||||||
Fidesz | 3 | 6,5% | ||||||||||
Munkáspárt | 2 | 4,3% | ||||||||||
NOE | 1 | 2,2% | ||||||||||
Városi PK | 1 | 2,2% | ||||||||||
Nyugdíjasok | 1 | 2,2% | ||||||||||
Összesen | 46 |
Elnök | ||
---|---|---|
Balogh László | ||
MSZP | ||
Alelnökök | ||
Bacsó Mihály | Fidesz | |
Ádám Pál | FKGP | |
Szabó Imre | FKGP | |
Másfél héttel a választások után három párt kötött együttműködési megállapodást. Az MSZP, az FKGP és a Fidesz összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Az együttműködésben rögzítették a közös elnökjelölt személyét, továbbá azt is, hogy a három alelnöki helyből kettőt a kisgazdák, egyet pedig a fiatal demokraták kapnak meg. Az elnöki székbe Balogh Lászlót, a szocialisták képviselőjét, az 1990 óta hivatalban lévő alelnököt jelölték.[13]
A választások utáni hetek megrázó eseménye volt, hogy december 22-én autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.[14] Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.
Az alakuló ülésére végül január 6-án került sor a kecskeméti megyeházán. A közgyűlés elnöki tisztségére Balogh László kapott bizalmat, 33 támogató szavazattal. Alelnökké a kecskeméti Bacsó Mihályt (Fidesz), a lajosmizsei Ádám Pált (FKGP) és a dunapataji Szabó Imrét (FKGP) választották.[15]
A megválasztott képviselők
[szerkesztés]MSZP |
---|
kistelepülések |
dr. Balogh László |
Mózes Ernő |
Schindler János |
Lengyelné László Veronika |
Czakó István |
dr. Urbán András |
Mamuzsits Sándor |
Frankó János |
középvárosok |
Gaborják József |
Széll Péter |
Ficsór József |
Szabó Károly |
dr. Molnár Gábor |
FKGP |
---|
kistelepülések |
Cseh Szakáll Sándor |
Balogh József |
Urbán László |
dr. Mihályi Lászlóné |
Szabó Imre |
Hirsch Imre |
Tisóczki József |
középvárosok |
dr. Ádám Pál |
Kalmár József |
Oláh Attila |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
(Kőtörő Miklós)[16] Schőn Ferenc |
Berkecz László |
Deák István |
Vajda Zoltán |
középvárosok |
Török Gusztáv Andor |
Cserháti János |
Kiss Kálmán Tibor |
Vas Benő |
KDNP-MDF |
---|
kistelepülések |
Trepák Árpád |
Karsai Péter |
Besesek Béla |
Anka Balázs |
MDF-KDNP |
középvárosok |
Éber András |
dr. Frigyes Ferenc |
Fekete Pál |
Fidesz |
---|
kistelepülések |
dr. Bacsó Mihály |
dr. Zombor Gábor |
középvárosok |
Endre Sándor |
Munkáspárt |
---|
kistelepülések |
Balog Jánosné |
középvárosok |
Erős József |
NOE |
---|
kistelepülések |
Markolt Endre |
Városi PK |
---|
középvárosok |
Tóth Zoltán |
Nyugdíjasok |
---|
középvárosok |
Miklós László |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés. Így Kötörő Miklós sem pártjelölt volt. Korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, míg 1994-ben pedig az SZDSZ listájáról került be a közgyűlésbe.
- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Bács-Kiskun megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
- ↑ Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma: 1993-ban Móricgát kivált Jászszentlászlóból. Ugyanebben az évben Kecel, Lajosmizse és Soltvadkert városi címet nyert el.Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ Bács-Kiskunban megalakult a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Petőfi Népe, 1990. december 12. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ A választások hivatalos jelöltjei: Bács-Kiskun megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ Kiskunhalason a polgármester- és képviselő-választásokon is állított jelölteket a Városi Polgári Kör. A lista első jelöltje Tóth Zoltán, aki Kiskunhalason polgármester-jelölt is volt egyben. Lásd: Jelöltek Kiskunhalason. 1994-es önkormányzati választás. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ A szavazás első végeredményei pp. 2.. Petőfi Népe, 1994. december 12. (Hozzáférés: 2018. május 22.)
- ↑ a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Bács-Kiskun megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
- ↑ Pártok megállapodása. Petőfi Népe, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ Tragikus autóbaleset pp. 1., 3.. Petőfi Népe, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
- ↑ Megalakult a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Petőfi Népe, 1995. január 7. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ Kőtörő Miklós halálát követően, a kistelepülési SZDSZ lista 5. helyéről Schőn Ferenc került be a megyeházára. A megyei közgyűlés alakuló ülése. Petőfi Népe, 1995. január 3. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
Források
[szerkesztés]- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Bács-Kiskun megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
- Petőfi Népe (1950-2011). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
További információk
[szerkesztés]- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 (OSZK katalóguscédula)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |