1994-es közgyűlési választások Győr-Moson-Sopron megyében
Kimaradt 2 szervezet (2 124 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Győr-Moson-Sopron megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tíz szervezet jelöltjei közül választhattak.
A három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) együttesen több mint harminchétezer szavazatot kapott, és ezzel tizenhat közgyűlési székhez jutottak. A szocialisták közel huszonnégyezer vokksal tíz helyet szereztek. Harmadik helyen a szabaddemoraták végeztek, őket a fiatal demokraták követték. Rajtuk kívül még a nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak megyei szervezete került be a megyeházára.
A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Botos Gábort, az MDF kistelepülési listavezetőjét választották.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
[szerkesztés]Település | Lakó | Választó- polgár[3] |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
168 | 197 744 | 150 373 | 32 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
3 | 53 517 | 40 708 | 9 |
Közgyűlési választókerületek |
171 | 251 261 | 191 081 | 41 |
Megyei jogú város Sopron, Győr |
2 | 185 124 | (142 679) | – |
Összesen | 173 | 436 385 | (333 760) | 41 |
Győr-Moson-Sopron megyében a közgyűlés létszáma 41 fő volt. A kistelepülési választókerületben 32, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Sopron és Győr, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 168 községének és nagyközségének, illetve három városának polgárai választhatták meg. (1992-ben három község átcsatolásra került Veszprém megyéből, ezek mindegyike a kistelepülési választókerületbe sorolódott.[4])
A választásra jogosult polgárok száma 191 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott 1300 fősnél kisebb községekben, és bő harmada élt háromezer fő fölötti településeken.
A legkevesebb választópolgár a megye délnyugati határán fekvő Csér (49) és a – megye közepén található Cakóháza (58) községekben élt, míg a legtöbb Mosonmagyaróvár (23 712) városában lakott.
Táp községben nem írták ki sem a polgármester-választást, sem a képviselő-választást, mivel nem jelentkezett elegendő jelölt. A megyei közgyűlési választást ettől függetlenül megtartották.[mti 1]
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult[3] | Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 600 | 58 | 16 243 | 8,50% | legkisebb község: Csér, Cakóháza | |
601 – 1 300 | 54 | 38 811 | 20,31% | Táp község helyi választása elmaradt[mti 1] | |
1 301 – 3 000 | 46 | 66 461 | 34,78% | ||
3 001 – 5 000 | 9 | 24 292 | 12,71% | ||
5 001 – 10 000 | 1 | 4 566 | 2,39% | Jánossomorja | |
168 | 150 373 | 78,70% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 001 – 25 000 | 2 | 16 996 | 8,89% | Csorna, Kapuvár | |
25 000 fölött | 1 | 23 712 | 12,41% | Mosonmagyaróvár | |
3 | 40 708 | 21,30% | |||
Összesen | 171 | 191 081 | 100% |
Előzmények
[szerkesztés]1991, az első közgyűlés
[szerkesztés]1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. A megye közgyűlése 50 fős volt és kétharmados támogatással lehetett elnököt választani.
Az önkormányzati rendszer átalakulását követően az első közgyűlés alakuló ülésére 1991. január 4-én került sor. Elnököt azonban ezen az ülésen nem tudtak választani. Az első szavazáskor még öt jelölt volt, majd a visszalépések során maradt kettő, végül már csak egy, de az se kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.[mti 2] A második ülésre január 17-én került sor. Összesen tíz szavazási forduló lebonyolítása után ezen a napon is dolga végezetlenül fejezte be munkáját a közgyűlés. Az első körben még három jelölt volt, majd csak kettő, de a több órás eljárás során egyik sem kapta meg a kellő számú szavazatot.[mti 3] A harmadik ülés előtt egy jelölő bizottságot kértek föl, hogy a szükséges előkészítő munkát elvégezze. A bizottság végül négy jelöltet ajánlott a közgyűlés figyelmébe, de a négy közül ketten nem vállalták a jelöltséget. Így két jelölt közül kellett volna a képviselőknek választaniuk. Mivel a szükséges többség két forduló után sem született meg, hosszas szünetet tartottak. A szünet után az egyik jelölt bejelentette a visszalépését, s így az állva maradt jelölt, Botos Gábor már elnyerte a többség bizalmát. Az új elnök függetlenként jelöltte magát, korábban a mosonmagyaróvári tanács pénzügyi, műszaki, tervezési és munkaügyi vezetőjeként dolgozott. Alelnökké ugyanezen a napon – Szentkúti Károlyt választották meg, aki szintén mosonmagyaróvári kötődésű volt, a városi múzeum igazgatójaként tevékenykedett.[mti 4]
Jelöltállítás
[szerkesztés]Tíz szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 8 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 192 volt (146+46).
A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hat országos párt mellett három társadalmi és egy nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
[szerkesztés]Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülési választókerületben ez 752, a középvárosiban 204 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az KDNP, az MDF és az FKGP a középvárosi kerületben közösen, míg a kistelepülésiben külön-külön indultak a választáson. A többi párt mind a két kerületben önállóan állított listát.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[6] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[6] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
társadalmi és nemzetiségi szervezetek | |||||||||||
5. | Horvátok | önálló | 5 | Magyarországi Gradistyei Horvátok Egyesülete | nemz. | országos | |||||
4. | Reflex | önálló | 5 | Reflex Környezetvédő Egyesület | társ. | megyei | |||||
3. | Mozgáskorlátozottak | önálló | 5 | Mozgáskorlátozottak Egyesülete | társ. | megyei | 4. | Mozgáskorlátozottak | önálló | 5 | |
9. | Nyugdíjas Szöv. | önálló | 8 | Nyugdíjasok Győr-Moson-Sopron Megyei Érdekvédelmi Szövetsége | társ. | megyei | 2. | Nyugdíjas Szöv. | önálló | 3 | |
országos pártok | |||||||||||
6. | Fidesz | önálló | 7 | Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 5. | Fidesz | önálló | 6 | |
2. | KDNP | önálló | 15 | Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | 3. | KDNP-MDF-FKGP | közös | 14 | |
8. | MDF | önálló | 30 | Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | |||||
1. | FKGP | önálló | 13 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | |||||
10. | SZDSZ | önálló | 29 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 1. | SZDSZ | önálló | 9 | |
7. | MSZP | önálló | 29 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 6. | MSZP | önálló | 9 | |
10 lista | 146 | 10 szervezet | 6 lista | 46 |
Jelöltek
[szerkesztés]Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
Ágota Gábor | Fidesz | Rigler Zoltán | |
Pilsits Mária | Horvátok | ||
Fülöp Géza | KDNP | Vörös László | |
Botos Gábor | MDF | ||
Horváth Lajos | FKGP | ||
dr. Szabó József | Mozgáskorlátozottak | Bánóczy Zoltán | |
Ferenczi László | MSZP | Stipkovits Pál | |
Jankovits György | Nyugdíjas Szöv. | Rédli József | |
Kovács Károly | Reflex | ||
dr. Kertész Zoltán | SZDSZ | Varga Gyula | |
A kistelepülési választókerület jelöltjei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
A középvárosi választókerület jelöltjei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
Kampány
[szerkesztés]A szavazás menete
[szerkesztés]A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult[3] | 191 136 | |||||||||
Szavazó | 102 979 | 53,88% | ||||||||
érvényes szavazólap | 97 280 | 50,90% | 94,47% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 5 699 | 2,98% | 5,53% | |||||||
Távolmaradó | 88 157 | 46,12% | ||||||||
| ||||||||||
- Hét szavazópolgárra hat távolmaradó jutott
A 191 ezer szavazásra jogosult polgárból 103 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük öt és félezren szavaztak érvénytelenül (5,5%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a soproni megyerészen fekvő Ebergőc és Gyalóka községekben volt a legmagasabb (92%-91%), a legalacsonyabb pedig a déli határon fekvő Gyarmaton, valamint Mosonmagyaróváron volt (37%-37%).
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben magasabb, míg a középvárosiban alacsonyabb volt (6,1%-2,7%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[7][8] | |||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | ||||||||||||||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | ||||||||||||||||||||
Választójogosult[3] | 150 423 | 40 713 | |||||||||||||||||||||
Szavazó | 86 919 | 57,78% | 16 060 | 39,45% | |||||||||||||||||||
érvényes szavazólap | 81 660 | 54,29% | 93,95% | 15 620 | 38,37% | 97,26% | |||||||||||||||||
érvénytelen és hiányzó | 5 259 | 3,50% | 6,05% | 440 | 1,08% | 2,74% | |||||||||||||||||
Távolmaradó | 63 504 | 42,22% | 24 653 | 60,55% | |||||||||||||||||||
|
Részvételi adatok településméret szerint | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Lakók száma | Település | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel | Legnagyobb/legkisebb részvétel | |
Kistelepülési választókerület | ||||||
1 – 600 | 58 | 16 248 | 11 226 | 69,09% | Ebergőc 91,55% Gyarmat 36,65% (Táp 14,61%)[mti 1] | |
601 – 1 300 | 54 | 38 827 | 24 366 | 62,76% | ||
1 301 – 3 000 | 46 | 66 487 | 36 867 | 55,45% | ||
3 001 – 5 000 | 9 | 24 295 | 12 091 | 49,77% | Fertőszentmiklós 56,07% Lébény 39,74% | |
5 001 – 10 000 | 1 | 4 566 | 2 369 | 51,88% | ||
168 | 150 423 | 86 919 | 57,78% | |||
Középvárosi választókerület | ||||||
10 001 – 25 000 | 2 | 17 000 | 7 317 | 43,04% | Kapuvár 44,20% Mosonmagyaróvár 36,87% | |
25 000 fölött | 1 | 23 713 | 8 743 | 36,87% | ||
3 | 40 713 | 16 060 | 39,45% | |||
Összesen | 171 | 191 136 | 102 979 | 53,88% |
Eredmények
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
kt | kv | ||||||
FKGP | 37 255 | 38,30% | ✓ | 16 | 39,0% | ||
KDNP | ✓ | ||||||
MDF | ✓ | ||||||
KDNP-MDF-FKGP | ✓ | ||||||
MSZP | 23 670 | 24,33% | ✓ | ✓ | 10 | 24,4% | |
SZDSZ | 14 047 | 14,44% | ✓ | ✓ | 7 | 17,1% | |
Fidesz | 8 628 | 8,87% | ✓ | ✓ | 4 | 9,8% | |
Nyugdíjas Szöv. | 7 377 | 7,58% | ✓ | ⚠ | 3 | 7,3% | |
Mozgáskorlátozottak | 4 179 | 4,30% | ✓ | ✗ | 1 | 2,4% | |
Reflex | 1 095 | 1,13% | ✗ | 0 | |||
Horváthok | 1 029 | 1,06% | ✗ | 0 | |||
Összesen | 97 280 | 41 |
A választási verseny igen kiélezett volt a jobboldali és a baloldali tábor között. Mindkét oldal a szavazatok bő 38%-át szerezte meg, és a képviselői helyek tekintetében is szorosan alakult a verseny. A jobboldali koalció (FKGP, KDNP, MDF) pártjai tizenhat és a szocialista-szabaddemokrata tábor tizenhét megyeházi székhez jutott a mandátumok elosztása során. Bejutott még, közel 9%-os eredménnyel a Fidesz, ami négy képviselői helyet biztosította a párt számára. Az országos pártok mellett a megyei nyugdíjas szervezet kapott még három, illetve a mozgáskorlátozottak egyesülete egy képviselői megbízatást. Nem jutott be a megyeházára a Reflex környezetvédelmi szervezet és a horvátok nemzetiségi egyesülete.
A 41 fős közgyűlésben 21 képviselő jelentette a többséget. Az eredmények ismeretében tárgyalások kezdődtek a két országos politikai tömb és a megyei társadalmi szervezetek között. – Mivel a Fidesz csatlakozott a jobboldali táborhoz, így számukra egy, a baloldal számára négy további képviselő meggyőzésére lett volna szükség a közgyűlési többség biztosításához.
Választókerületenként
[szerkesztés]Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| |||||||||
Szervezetek | Képviselők | ||||||||
FKGP, KDNP, MDF | 16 | 39,0% | |||||||
MSZP | 10 | 24,4% | |||||||
SZDSZ | 7 | 17,1% | |||||||
Fidesz | 4 | 9,8% | |||||||
Nyugdíjasok | 3 | 7,3% | |||||||
Mozgáskorlátozottak | 1 | 2,4% | |||||||
Összesen | 41 |
Elnök | ||
---|---|---|
Botos Gábor | ||
MDF | ||
Alelnökök | ||
Horváth Lajos | FKGP | |
Szakács Imre | Fidesz | |
Az alakuló ülésre december 21-én került sor a győri megyeházán.
A megelőző napon a jobboldali "középerők" jelentették be az együttműködési szándékukat. Az FKGP, a KDNP, az MDF, a Fidesz és a mozgáskorlatozottak egyesülete összesen 21 képviselői hellyel bírt a közgyűlésben. Közös jelöltjükként az MDF-es Botos Gábort, az 1991 óta hivatalban lévő elnököt jelölték a közgyűlés élére.[mti 5]
A december 21-ei ülésen ennek megfelelően is zajlottak le a dolgok: az elnöki posztra Botos Gábort választották meg, 22 szavazattal. Alelnökké Horváth Lajost (FKGP, 34 szavazattal) és Szakács Imrét (Fidesz, 23 szavazattal) szavazták meg.[mti 6]
A megválasztott képviselők
[szerkesztés]FKGP |
---|
kistelepülések |
Horváth Lajos |
Kovács Ferenc |
Kovács Ottó |
Perenyész Endre |
id. Katona Viktor |
Naszádos Ferenc |
Tilai Lajos |
KDNP |
---|
kistelepülések |
Fülöp Géza |
Firtl Mátyás |
Schmátovich Mátyás |
MDF |
---|
kistelepülések |
Botos Gábor |
Mecséri Lajos |
Linter Tibor |
KDNP-MDF-FKGP |
---|
középvárosok |
Vörös László |
Ábrahám József |
dr. Bíró Péter |
MSZP |
---|
kistelepülések |
Ferenczi László |
Réti Csaba |
dr. Horváth Ferenc |
Csiba István |
dr. Horváth Gizella |
Aller Imre |
Cseh Gyula |
középvárosok |
Stipkovits Pál |
Papp József Lajos |
dr. Korognai László |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
dr. Kertész Zoltán |
Szentkuti Károly |
dr. Mohos Antal |
Nagy Jenő |
dr. Brandhuber Ferencné |
középvárosok |
Varga Gyula |
Kovácsné dr. Gaál Katalin |
Fidesz |
---|
kistelepülések |
Ágota Gábor |
dr. Szakács Imre |
Ivanics Ferenc |
középvárosok |
Rigler Zoltán |
Nyugdíjasok |
---|
kistelepülések |
Jankovits György |
Gombás László |
Nagy Ferenc |
Mozgáskorlátozottak |
---|
kistelepülések |
dr. Szabó József |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Győr-Moson-Sopron megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
- ↑ Az előző választás óta hattal nőtt a települések száma. 1992. január 1-jén három község, Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny elhagyta Veszprém megyét és Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. Ugyanezen a napon Bőnyrétalap község vált ketté Bőny és Rétalap néven, továbbá Tarjánpuszta függetlenedett Ravazdtól. Márciusban pedig Farád önállósodott Csorna városától. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- ↑ A választások hivatalos jelöltjei: Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Győr-Moson-Sopron megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
MTI hírek
[szerkesztés]A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).
- ↑ a b c Táp községben a helyi polgármester- és képviselő-választás elmaradt. A polgármesteri címre egyetlen jelentkező sem akadt, a képviselő-jelöltek száma pedig nem érte el a képviselő-testület létszámát. „Nem lesz választás Tápon”, Magyar Távirati Iroda, 1994. november 29. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.) (Mivel ennek következtében a települési jegyzőkönyvi adatok sem állnak rendelkezésre, így választójogosultak és a szavazók száma csak közvetetten számítható ki a települések tételes összesítése, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek különbözetéből.)
- ↑ „Nincs elnöke a Győr megyei Közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
- ↑ „Nincs elnöke a Győr megyei közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
- ↑ „Elnököt választott a Győr-Moson+Sopron Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 24. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
- ↑ „Összefogtak Győr-Moson-Sopron megyében a polgári középerők”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- ↑ „Megalakult a megyei közgyűlés Győrött”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
Források
[szerkesztés]- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Győr-Moson-Sopron megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
További információk
[szerkesztés]- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 (OSZK katalóguscédula)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |